Michael Förster, a nemzetközi szervezet vezető kutatója a tanulmányt ismertetve elmondta, hogy a válság kitörése óta az OECD-országokban nőtt a szakadék a gazdagok és a szegények között, ez általánosságban igaz a fejlett és feltörekvő országokra is. A világ fejlett gazdaságaiban - így Németországban vagy Svédországban is - a jövedelmek közti szakadék jellemzi a mostani helyzetet, így egyre sürgetőbb feladattá válik a döntéshozók számára, hogy az ennek nyomán felbukkanó társadalmi-gazdasági feszültségeket kezeljék.
A kutató elmondta, hogy a fejlett gazdaságokban a lakosság leggazdagabb és legszegényebb 10 százaléka között átlagosan kilencszeresre emelkedett az utóbbi években a jövedelemkülönbség. Az elmúlt években az OECD-tagállamok közül 17-ben nőttek a jövedelemkülönbségek, köztük olyan, hagyományosan jóléti társadalmakban is, mint például Németország, Finnország, Luxemburg, Svédország és Új-Zéland, ugyanakkor Magyarországon, Belgiumban és Franciaországban nagyjából változatlan maradt a helyzet, Görögországban és Törökországban pedig valamelyest csökkentek a különbségek.
A kormányok gazdaságpolitikája a jövedelemkülönbségek mérséklését kell, hogy megcélozza, mert a foglalkoztatás növelése, a munkanélküliség csökkentése, a gazdasági fellendülés beindítása a jövedelmek közötti olló szűkülését, mérséklődését eredményezi - mutatott rá a kutató. Az OECD tanulmánya szerint a gazdagok és a szegények közötti jövedelmi különbségeket enyhíthetik a kormányok azzal, ha minél jelentősebb erőforrásokat fektetnek az oktatásba, a humán tőkébe, ösztönzik a foglakoztatás bővítését, illetve az adótranszfereken keresztül csökkentik a jövedelemdifferenciákat.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 121,75 pontos, 0,18 százalékos csökkenéssel 68 002,24 ponton zárt pénteken. 
