Nyolc évvel az EU-csatlakozás után megállapítható, hogy a magyarok a hasonló méretű és helyzetű országok állampolgáraihoz képest eredményesen csíptek el uniós állásokat. Az eddig ismert utolsó statisztikák szerint 2011 végéig közel ezer magyar állampolgár talált munkát az EU három fő intézményében, az Európai Bizottságban, a Tanácsban és az Európai Parlamentben. A legtöbb magyart, szám szerint 605-öt az Európai Bizottság szippantotta be, miközben a Tanács főtitkárságán 71-en, az Európai Parlamentben pedig 166-an dolgoznak.
A Bizottságban dolgozók 2,5 százaléka magyar
Az Európai Bizottságban az áprilisi adatok szerint 605 magyart alkalmaztak. A Bizottságban összesen 23 833 ember dolgozik, 2,5 százalékuk pedig magyar állampolgárságú, amely meghaladja a magyaroknak az EU teljes népességén belüli 2 százalékos arányát. A Bizottság 4481 tagja belga származású, őket követi több, mint kétezer fővel Olaszország. A Bizottság dolgozói között Magyarország a 27 uniós nemzet közül a 12. helyen áll létszám tekintetében. A régi tagállamok közül leköröztük Ausztriát, Svédországot, Finnországot is.
Az összehasonlítás természetesen csak akkor lenne igazán objektív, ha azt is tudnánk, hogy az egyes országokból hányan indultak a versenyvizsgákon, hiszen ebből lehetne csak sikermutatókat felállítani. Trendként mindenesetre általában elmondható, hogy a stabil, „életfogytig” biztosított és a hazaiakéhoz képest jól fizető uniós állások elsősorban a dél- és a kelet-európai munkavállalókat vonzzák az EU intézményeibe, míg az odahaza is jól kereső munkavállalók már kevésbé motiváltak.
A 2004-es bővítés óta elsősorban az alacsonyabb szintű posztokra áramlottak be nagyobb hullámban az új tagállamok állampolgárai az uniós intézményekbe. Ennek legfőbb oka, hogy zömében ezeket az alacsonyabb tisztviselői állásokat hirdették meg. A Bizottság 1163 egységvezetője közül 18 magyar, ami a teljes létszám 1,54 százaléka. Nem sokkal jobb a helyzet a Tanács főtitkárságán, ahol a 112 egységvezető közül kettő honfitársunk, az EP-ben pedig egyenesen a legnagyobb az alulreprezentáltság, hiszen 167 középszintű vezető között csak kettő a magyar, vagyis a teljes létszám 1,19 százaléka.
Igazgatói szinten vagy afölött hét magyar dolgozik a Bizottságban, ami a 339-es létszám 2,06 százaléka volt 2011 végén. A Tanács főtitkárságán a 47 felsővezetőből kettő magyar, ami a teljes létszám 4,25 százaléka. Az EP szenior menedzsmentjében 1 magyar igazgató van a 46 közül.
Egyre nehezebb lesz az elhelyezkedés
A BruxInfo által megkérdezett szakértők szinte egyöntetűen azon a véleményen vannak, hogy a jövőben egyre nehezebb lesz bejutni az uniós intézményekbe. Ennek több oka is van. Először is megszűnt az az átmeneti kivételezettség, ami az újonnan csatlakozóknak néhány éven keresztül a bővítés után járt. A Bizottságnál egy nem hivatalos kvótát különítettek el annak érdekében, hogy helyet csináljanak az új tagállamok képviselőinek.
Másodsorban az EU sem menekülhet a költségvetési megszorítások és a takarékoskodás alól, amelynek szellemében a Bizottságnál a következő években egy öt százalékos létszámcsökkentésre kerül sor, jórészt úgy, hogy a nyugdíjba vonulók helyére nem vesznek fel új munkaerőt.
Harmadrészt egyre kiélezettebb versenyre lehet számítani a pályázók között, hiszen kevesebb helyre egyre többen pályáznak. A fenti okok miatt vélhetően évente 10-20 fővel gyarapodhat az uniós intézményeknél dolgozó magyarok száma.
Robert Fico kormánya átalakítja a közmédiát szabályzó törvényt, erre a dolgozók gyásznapot hirdettek. 
