Előrejelezheti-e az internetezők cseveje a munkanélküliség változását?

Az ENSZ székháza

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Global Pulse kezdeményezése a SAS-sal együttműködve mutatott rá arra, hogy az online beszélgetések kiegészíthetik a hivatalos statisztikákat – írja a SAS nevű informatikai vállakozás. Ezek a tartalmak ugyanis olyan előrejelző (leading) és követő (lagging) indikátorokat rejtenek, amelyek rávilágíthatnak arra, hogy például a munkanélküliek mit éreznek, és hogyan birkóznak meg ezzel az élethelyzettel.

Félmillió oldalt elemeztek ki két évre

A kutatás során az állástalansággal kapcsolatos publikus közösségi társalgásokban megjelenő hangulatokat és témákat vetették össze a hivatalos munkanélküliségi statisztikákkal. A szakemberek az üzleti analitikai szoftverek és megoldások vezető szállítójának számító SAS eszközeivel mintegy félmillió amerikai és ír blog, fórum és híroldal online tartalmát, valamint két évnyi, a közösségi médiában megjelent adatot elemeztek.

A projekt azt vizsgálta, hogy a közösségi médiában megosztott érzelmek és információk, valamint más, online, felhasználók által létrehozott tartalmak segíthetik-e a változó foglalkoztatottsági helyzetnek az emberek érzékelésére és döntéseire gyakorolt hatásainak megértését, és ha igen, hogyan támogathatják mindezt. A kutatás elsődleges célja az volt, hogy a közösségi médiában megjelent kvalitatív információkat összevesse a munkanélküliségi adatokkal (a projekt az Egyesült Államok és Írország 2009. június és 2011. június közötti adataira fókuszált).

Vannak-e olyan tartalmak, amelyek előrejelzik a munkanélküliséget?

A választás azért esett erre a két országra, mert náluk elterjedt a közösségi média használata, valamint a közelmúltbeli és jelenlegi gazdasági válság komoly hatást gyakorolt a foglalkoztatásra. Az ENSZ Global Pulse kutatása két kérdésre kereste a választ: találhatók-e olyan indikátorok az online beszélgetésekben, amelyek előre jelezhetik a közelgő munkanélküliséget? Valamint ezek az online tartalmak segíthetik-e a politikai döntéshozókat az érintett egyének által alkalmazott kezelési stratégiák típusainak és alkalmazási sorrendjének megértésében?

A vizsgálat során minden egyes tartalomhoz hozzárendeltek egy hangulati pontszámot a társalgás hangvétele - például boldogság, lehangoltság vagy aggodalom - alapján. Ezt követően az adatokat kétféleképpen elemezték: az egyik esetben a számszerűsített hangulati pontszámokat, a másik esetben pedig az egyéni kezelési stratégiákkal kapcsolatos tartalmak volumenét vetették össze a munkanélküliségi rátával. Számos hangulati pontérték mutatott erős korrelációt a munkanélküliségi rátával - ezek az érzelmek lehetnek tehát azok az indikátorok, amelyek előre jelzik az állástalanság változását.

A zavaros hangulat munkanélküliséget jelenthet

Például Írországban a „zavaros hangulatú" kategóriába sorolt beszélgetések volumene három hónapos átfutási idővel összefüggést mutatott a munkanélküliségi rátával. Az is bebizonyosodott, hogy ezek az adatok értékes információt tartalmaznak arról, hogy az állástalanok hogyan birkóznak meg ezzel az élethelyzettel. Bizonyos, a munkanélküliség kezelésével kapcsolatos témák volumenében bekövetkező változás ugyanis szignifikáns kapcsolatokat mutatott a munkanélküliségi rátával - ezek rávilágíthatnak az állással nem rendelkező népesség várható reakcióira.

Például az Egyesült Államokban az ingatlan elvesztéséről szóló beszélgetések a munkanélküliségi ráta emelkedése után két hónappal növekedtek. Ezeket az indikátorokat a szakemberek a munkanélküliségi politikák és a szociális védelmi programok fejlesztésére használhatják fel.

A magánszektor meg szeretné érteni a vevőit

A projekt bemutatta, hogy a közösségi média elemzése valósidejű visszajelzést biztosíthat a politikai döntéshozók számára, és segítségével javulhat a káros hatások kezelésének képessége. A magánszektor pedig azért elemzi ezeket az online tartalmakat, hogy valós időben megértse a vevőit. Ezen új típusú adatok nagy része a társadalmi fejlődés szempontjából lényeges jeleket tartalmaz – mondta el Ban Ki-moon ENSZ főtitkár a világszervezet novemberi közgyűlésén a program kapcsán.

A szövegelemzés széleskörűen támogathatja a közszféra és a versenyszféra szervezeteit: segítségével például az egészségügyi intézmények előre jelezhetik és mérsékelhetik a járványokat, a kiskereskedő cégek pedig fejleszthetik a termékeiket és növelhetik a vevőelégedettséget – írja a SAS.