Az önkiszolgáló kasszák noha már jó néhány éve a mindennapjaink részévé váltak, igazán csak a pandémia időszakában tanultuk meg értékelni őket – valószínűleg így van azzal az a brit nő is, akivel a Financial Times szerzője néhány éve találkozott, és aki hevesen tiltakozva jelentette ki:

én nem fogok hozzászólni egy géphez!

A korábban sokszor személytelennek tűnő automata kasszák a járvány alatt a gyorsaság, tisztaság és a biztonság jelképévé váltak, és a szakemberek arra számítanak, hogy a fizetési módhoz hozzászokó lakosság a koronavírus leküzdése után sem fog a gépek ellen fordulni.

A személyes találkozások elkerülése iránti vágy tényleg újdonság – mondta Mark Muro, a Brookings Intézet fogyasztói attitűdökkel foglalkozó kutatója, hozzátéve, hogy akár az is előfordulhat, hogy a személyes kiszolgálás luxussá válhat a járvány által átformált világban.

Megváltozott a világ

A megváltozott igényekhez a cégek is gyorsan alkalmazkodtak, szeptemberben az amerikai boltóriás, a Walmart új áruházterveket mutatott be, amelyek célja, hogy csökkentse a találkozások számát a fogyasztók és az alkalmazottak közt. A vállalat emellett az átvételi pontokon olyan robotizált rendszerekkel is kísérletezik, amelyek képesek arra, hogy a megvásárolt árucikkeket egyenesen a polcokról gyűjtsék be.

A vendéglátóiparban is tapasztalható a változás. A Chipotle átalakította egységeit, valamint befektetett egy önvezető autókkal kiszállító startupba, míg a Taco Bell megnyitotta első személyzetmentes éttermét az Egyesült Államokban, ahol előre rendeléssel, illetve önkiszolgáló kioszkokon keresztül bonyolítható az ételrendelés, ezzel is csökkentve a kanyargó sorok kialakulását.

Sok esetben azonban a pandémia a kereskedelemben felhasznált humánerőforrás csökkentését megcélzó, korábban már létező tervek végrehajtását gyorsította fel, ennek legjobb példája talán az Amazon esete. A vállalat Amazon Go (illetve az Egyesült Királyságban Amazon Fresh) nevű boltjaiban kamerák és nyomásérzékelős polcok segítségével automatikusan levonja a felemelt áru értékét a felhasználó számlájáról, lényegében kiszűrve a fizetési folyamatot a vásárlási élményből.

Az Amazont robotizációs törekvései miatt egyre komolyabb kritikák érik, a cég ugyanakkor munkaerőfelvételi számaival védekezik, hiszen az elmúlt évben például közel 500 ezer új dolgozót vettek fel. A techóriás emellett olyan „új munkák” képzését is támogatja, mint például a computer vision mérnök, vagy a felhőprogramozó.

Kiszoruló munkavállalók

Annak ellenére, hogy az újítások jelentős része továbbra is az emberi munkaerőre támaszkodik ahhoz, hogy zökkenőmentesen működjön rendszer, mégis nehéz nem észrevenni azt, hogy a munkavállalók mintha a partvonalra szorultak volna – hiszen például egyre nagyobb a szükség az ételkiszállításra szakosodott éttermek konyháiban a szakácsokra, vagy az olyan felügyelőkre, akik a robotok meghibásodása esetére állnak készenlétben.

A legjobb érv az automatizáció mellett talán az, hogy azok a munkák, amelyeket a robotok „elvesznek”, monotonak, fárasztóak és alacsonyabb szintűek,

tulajdonképpen hálásnak kéne lennünk azért, hogy a gépekre hárul a feladat

 – írja a Financial Times.

A hasonló innovációk emellett valamilyen szinten új állásokat is teremtenek, ennek legjobb példája az önvezető villástargoncákat gyártó Seegrid, amely arról számolt be, hogy a pandémia alatt megduplázódtak bevételei – a cég így több mint 200 főt tervez felvenni 2021-ben, 350-re növelve dolgozóinak számát. Az persze megint más kérdés, hogy a Seegridhez hasonló cégek sikere mit jelent az ilyen járműveket foglalkozás szintjén vezető emberek számára.

Gyorsuló automatizáció, lépéskényszerben a kormányzatok

A mostani ipari forradalom egyebek mellett sebességében is különbözik történelmi társaitól – a McKinsey februárban közzétett előrejelzésében például arról számolt be, hogy 2030-ra közel 17 millió amerikainak kell majd új állás után néznie. A cég egyébként így negyedével növelte a korábbi előrejelzésben szereplő dolgozók számát.

A Philadelphia FED szakértői arra jutottak, hogy a kialakult munkaerőhiány arra ösztönözheti a cégeket, hogy a munkavállalók becsábítását célzó béremelések helyett inkább olyan, járványbiztos gépekbe fektessenek, amelyekkel pótolható a pandémia alatt kiesett munkaerő. Ha ez valóban így lesz, fenyegető fellegként tornyosulhat majd a munkaerőpiac felett az úgynevezett „állásmentes felépülés”, ahol a cégek erőforrásigényeit már nem az emberek, hanem a gépek fogják kielégíteni. A szakemberek így azt tanácsolják a kormányzatoknak, hogy avatkozzanak be, biztosítsanak védőhálót és átképzési lehetőséget azon munkavállalók számára, akiket a robotok miatt tehetnek majd az utcára.

(FT)