A német munkaügyi hivatal vizsgálata alapján a közép- és kelet-európai uniós tagállamokból származó, teljes munkaidőben dolgozó munkavállalók 53 százaléka az úgynevezett alacsony keresetű szektorban tudott elhelyezkedni.
Mennyi az alacsony jövedelem?
A dél- és délnyugat-európai - görög, olasz, spanyol, portugál - bevándorlók körében ugyanez az arány jóval kisebb, 25,4 százalékos, valamennyi németországi munkavállalót együttvéve, pedig csupán 19,7 százalékos.
Alacsony keresetű munkavállalónak számít, akinek a bruttó havi fizetése nem éri el a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók összességét jellemző, jelenleg 1926 eurót (597 ezer forint) kitevő úgynevezett kereseti medián kétharmadát, vagyis 1271 euró (394 ezer forint) alatt van.
Szegénységi bizonyítvány
A munkaügyi hivatal egy parlamenti képviselő, Sabine Zimmermann felkérésére készítette az elemzést. A vizsgálat eredménye "a német munkaerőpiaci politika szegénységi bizonyítványa" - nyilatkozott a politikus a felmérésről elsőként beszámoló SWR-nek.
A hivatal adatai azt mutatják, hogy a közép-és kelet-európai uniós társállamokból érkező munkavállalókat hátrányos megkülönböztetés, "rendszerszerű diszkrimináció" éri - mondta a szociáldemokratáktól balra álló Baloldal frakciójának helyettes vezetője.
Javítani kell egyebek között a szakmai képesítések elismerésének rendszerén, mert általános jelenség, hogy a térségből érkező bevándorlók nem találnak a képzettségüknek megfelelő állást, és például orvosi diplomával csak taxisofőrként tudnak elhelyezkedni - mondta az ellenzéki politikus, hozzátéve, hogy a tartományi szintű, sok elemében széttartó szabályozás helyett egységes, szövetségi szintű rendszert kell kialakítani a diplomák elismerésére.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
