7p

Kis Rómának is nevezik, hol cseh katonák, hol magyar és osztrák hadak harcoltak érte. Egyik háza a magyar Szent Korona ideiglenes búvóhelye volt. Az őrtornya óráját pedig állítólag még ma is ajánlatos naponta felhúzni... A Világjáró ezúttal Nagyszombatban járt. 

Nagyszombat, Trnava, Kis Róma – ez az a város, ahol nemcsak a lakosok és a főtéren portékáikat kínáló árusok nem nyugodhattak soha, hanem még a magyar Szent Korona sem maradhatott sokáig rejtve. Mert ugyan kis időre megpihenhetett egy tisztes polgári ház padlásán, onnan azonban vágtató lovasok vitték tovább, hogy elrejtsék másutt, hogy aztán később ugyanoda visszarobogjanak vele ugyanarra a padlástéri rejtekhelyre, a vásárváros egyik kis házának felső szintjére.

Bár tényleg Kis Rómának nevezik, igazából nem olaszokkal, hanem velünk, magyarokkal fonódik össze szorosan a sorsa az itt lakóknak.

Hol cseh katonák, hol magyar hadak harcoltak érte, sőt, még az osztrák seregek is be-beszálltak, hogy elfoglalják a mindössze békés hétköznapokra vágyó vásárvárost. Ennek oka a település stratégiai fontossága, lokációja, hiszen mindig is fontos kereskedelmi útvonalak találkozásánál feküdt.

Így hát nem csoda, hogy a XIII. század táján vaskos városfalat építettek a Kis-Kárpátok lábánál lévő település köré, amely pedig évszázadokon át nem is akart más lenni, mint egy olyan békés hely, ahol szombatonként hetivásárokat, néha nagyvásárokat tartanak, és ahová messzi vidékről is érkeztek az árusok portékáikkal. Békés alkudozás helyett azonban sokszor csatazaj törte szét a vásári hangulat nyugalmát, az árusok és a vevők pedig a környék házaiba húzódtak be nagygyorsan védelemért.

Nagyszombat főtere, amely zöld rét volt egykor birkákkal, házi szárnyasokkal Képgaléria
Nagyszombat főtere, amely zöld rét volt egykor birkákkal, házi szárnyasokkal
Fotó: Vágó Ágnes

A templom, ami megér egyszerre két misét

A helyi idegenvezető gótikus ruhában fogad minket, és elsőként elkalauzol az egyik fő turisztikai látnivalóhoz, a város egykori főterén, a piac közepén álló Szent Miklós Bazilikához, az egymás hegyén hátán álló templomok (egy idő után megszámolni se tudjuk őket) legnagyobbikához.

Az óváros kellős közepén kimagasodik, stílusában többféle jegyet hordoz: a román stílustól kezdve a gótikán át a barokkig, sőt a modern kor lenyomata is látható rajta. Ahogy összeadták a pénzt a különböző korokban, úgy csinosították mind a külsejét, mind bent, a falai közt, ahol a grandiózus gótikus megjelenés a gazdagságot, az egykori kereskedelmi város jólétét tükrözi.

Kicsit megborzongunk, amikor kísérőnk büszkén meséli, hogy II. Pál pápa vérével egy nevezetes ereklyét is őriznek.

Az igazi ritkaság ezen a szent helyen mégis az, hogy egyszerre akár két korból való orgona is megszólalhat benne.

Merthogy a templom hajójában van egy kisebb, barokk korból való változat, fent, a főkarzaton pedig fenségesen terül el nagytestvére, egy romantikus korból való hangszer. Rieger orgona a neve, amelyet egy budapesti professzor, Antalffy-Zsíros Antal tervezett.

Városfal, téglalap alakban

Nagyszombat/Trnava városfala is megér egy misét: ez a közel 60 hektárnyi területet felölelő erődrendszer építésének idején, a XIII. században korának legkorszerűbb és legnagyobb méretű védműve volt a kontinensen, 27 kémlelőtoronnyal, 4 masszív kapuval – így védte a városlakókat és az idejáró gazdag kereskedőket.

A várost körülölelő várfallal 56 hektárnyi területet védtek a 13. században – Nagyszombat akkoriban a legnagyobb települések közé tartozott Képgaléria
A várost körülölelő várfallal 56 hektárnyi területet védtek a 13. században – Nagyszombat akkoriban a legnagyobb települések közé tartozott
Fotó: Vágó Ágnes

A királyi címet kapó város falát mindenki megcsodálta, akinek erre volt dolga: szinte szabályos téglalap alakzatban vette körbe a város teljes területét. Téglából építették a nagy részét: mintegy 20 millió téglát használtak fel a sok-sok éven át tartó építkezés során. Az erődítmény 10 méter magas, 2 méter széles, eredeti falainak hosszából mintegy 2,5 kilométernyi ma is végig bejárható.

Őrtorony, különleges órával

A középkor idején Nagyszombat a törökök által igencsak ostromlott Magyar Királysághoz tartozott. Ezért nem volt más választása az akkori városvezetésnek, minthogy olyan őrtornyot építsen, ahonnét messzire elláthatnak, hogy időben észrevegyék a közeledő ellenséget.

Az 57 méter magas őrszemnek készült építményt két tisztes és gazdag polgári ház közé emelték, és mivel első alkalommal teljes mértékben fából készült, egy nagy tűzvész által – ez 1683-ban történt – porig égett. Később teljesen más stílusban átalakítva, téglából újraépítették. Amikor elmúlt a hódító, portyázó seregek okozta veszély, új funkciót kapott: tűzoltók lakták, akik onnan figyelték, ha tűz ütött ki a közelben.

 A középkori város középpontjában állt anno az 57 méter magas, eredetileg fából készült őrtorony Képgaléria
A középkori város középpontjában állt anno az 57 méter magas, eredetileg fából készült őrtorony
Fotó: Vágó Ágnes

Különleges az óraszerkezete is, ami szinte időtlen: 1729-ben szerelték be az ötödik emeleten, és nem sokkal később úgy alakították át, hogy azóta is mechanikusan működik.

Az órát méretes súlyok hajtják, minden áldott nap fel kell húzni, ellenkező esetben a városlakók elmondása szerint Nagyszombaton megáll az idő.

Azt is megtudjuk, miután megmásszuk a 143 lépcsőt a torony tetejéig, és gyönyörködünk a fenséges panorámában, hogy ott, ahol a nevezetes órasúlyok vannak, régen homokos talaj volt még, ahol baromfit, birkát, tyúkokat és malacokat tartottak. És a torony egykori utolsó őre, bizonyos Pavol Nemcek, akinek elődei is mind a toronyban laktak, még birkát is tartott a torony alatt, ahol akkor nem betonrengeteg volt, hanem zöld terület.

Nagyszombat az őrtoronyból 2. Képgaléria
Nagyszombat az őrtoronyból 2.
Fotó: Vágó Ágnes

A birka gazdájának amúgy nehéz élete volt őrként, hiszen egész nap fel-alá kellett lépcsőzni az épületben, ráadásul negyedóránként a torony négy sarkából kellett kikiáltania az időt, tűz esetén pedig ugyanonnan kellett riadót fújni.

Rejtőzködő korona, ólnyi vasajtóval

Amikor egyórás városnézésünk végéhez érünk, idegenvezetőnk elbúcsúzik. Mivel a számunkra az egyik legfontosabb történelmi emlékhelyet nem mutatta meg, önjáró módba kapcsolva odaindulunk. Egy kétszintes, szerény, halványzöldre festett házról van szó a Szent Miklós Bazilika közelében, és mivel nincsenek nagy távolságok a belvárosban, hamar odaérünk.

Ez a ház volt a magyar Szent Korona ideiglenes búvóhelye a XVII. században, amikoris Révay Péter, aki tudós és koronaőr volt egyszemélyben, a házában rejtette el, és közben közelről tanulmányozhatta.

Így született meg 1613-ban a Commentarius című mű, amelyben szakszerűen leírta a bizánci zománcképet és a korona eredetére vonatkozó első, tudományos magyarázatokat.

Mikuláš Schneider-Trnavský Zeneháza: az épület homlokzatán egy latin felirat utal a korona egykori rejtekhelyére, a feliratban rejtve szerepel az 1625-ös évszám is – de amúgy a házban egy árva szó (sem szlovákul, sem magyarul) nem utal arra, hogy itt rejtőzött többször is a Szent Korona állandó kísérőjével, a méretes vasajtóval és a koronaőrrel Képgaléria
Mikuláš Schneider-Trnavský Zeneháza: az épület homlokzatán egy latin felirat utal a korona egykori rejtekhelyére, a feliratban rejtve szerepel az 1625-ös évszám is – de amúgy a házban egy árva szó (sem szlovákul, sem magyarul) nem utal arra, hogy itt rejtőzött többször is a Szent Korona állandó kísérőjével, a méretes vasajtóval és a koronaőrrel
Fotó: Vágó Ágnes

1620-ban a koronát Nagyszombatból Zólyomba költöztették, ekkor még szintén Révay Péter vigyázott rá. A koronával a feljegyzések szerint mindig egy különlegesen nehéz vasajtó is utazott, amely állítólag a kincseskamra lezárására szolgált. Ugyan a kincseskamra hiányzott mögüle, a vasajtót is ereklyeként tisztelték, mert a biztonságot jelképezte a korona kísérőjeként. A következő századokban is áthaladt a korona Nagyszombaton, a feljegyzések szerint egy ideig a Szent Miklós templom falai mögé is elrejtették.

Mi pedig megilletődve nézzük a szerény, halványzöldre festett egykori koronaőr-hajlékot, ahová a későbbi időkben a művészet költözött be. A kapunál egy magyarul írt emléktáblát is felfedezünk, amelyen az áll, hogy Kodály Zoltán zeneszerző is itt tanult egykor.

Nehezen hagyjuk el Nagyszombatot, mert közben arra gondolunk, hogy vajon milyen értéket, magyar vonatkozású történelmi emléket rejthetnek a további polgári házak, épületek. Biztos visszatérünk még, hogy azokat is felfedezzük.

A Világjáró többi cikkét itt olvashatják.  

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Döbbent csend a moziban – egy film Gázáról, amit Magyarországnak is látnia kell
Wéber Balázs | 2026. november 17. 18:31
Egy izraeli dokumentumfilmben izraeli hírszerző tisztek és katonák vallanak a gázai palesztinok teljeskörű megfigyeléséről, civilek tömeges és szándékos legyilkolásáról, Gáza eltörléséről. Bár ez nem igazolhatja a Hamász-terrort, utóbbi sem igazolhatja a gázai népirtást. Nagyító alatt ezúttal a külföldön óriási vihart kavart, itthon viszont alig vetített NAZA.
Szubjektív Tudott Orbán Viktor az elásott milliárdokról? Összecsaptak a járókelők
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2026. november 17. 10:41
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal 6,5 milliárd forintnyi készpénzt talált erdőben elásva és más rejtekhelyeken a Seszták Miklóshoz kapcsolódó korrupciógyanús ügyben múlt hét csütörtökön és pénteken. Az Orbán-kormány volt minisztere tagadja, hogy a pénz az övé lenne. Járókelőket kérdeztünk a történtekkel kapcsolatban.
Szubjektív Az Art Nouveau birodalma és a templomtornyok városa – Nagyvárad felfedezése apám nyomán
Vágó Ágnes | 2026. november 14. 06:01
Ady Endre Körös-parti Párizsa, a magyar szellemi élet egykori központja sajátos, elegáns nyugalommal bír. Mintha a régi, polgári világ egy darabja maradt volna meg. A Világjáró ezúttal Nagyváradra látogatott el, családi emlékeit is felidézve.
Szubjektív Már Orbán Viktor lábát nyaldossa a Tisztítótűz – Ez Viszont Privát
Havas Gábor - Imre Lőrinc - Izsó Márton - Király Béla - Vég Márton | 2026. november 13. 18:35
Egyre nagyobb lánggal lobog a Tisztítótűz Művelet - Magyar Péter miniszterelnök így nevezi az előző kormányok alatti, bűncselekmény gyanúját felvető ügyek kivizsgálásának és az elkövetők elszámoltatásának folyamatát. A héten a Fővárosi Törvényszék embercsempészet gyanúja miatt egy hónapra elrendelte Orbán Viktor öccsének, Orbán Áronnak a letartóztatását. De tényleg szintlépés történt-e, és egyáltalán hogyan merülhet fel egy ennyire súlyos vád egy miniszterelnök közvetlen környezetéből?
Szubjektív Az ügynökakták nyilvánosságra hozása elkapkodott, nem átgondolt volt – az utca emberét kérdeztük
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2026. november 9. 19:06
A kormány nyilvánosságra hozott mintegy 60 ezer nevet a kommunista rendszer ügynökaktáiból. Az utca emberét kérdeztük arról, hogy miként vélekedik erről, mennyire tartja fontosnak.
Szubjektív Nemhogy 25, hanem 50 százalékkal kellene emelni a közalkalmazottak bérét – mondja az utca embere
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2026. november 7. 11:24
A kormány a választási ígéretként elhangzottnál alacsonyabb béremelést tervez az állami szektorban. Járókelőket kérdeztünk, hogy miként vélekednek erről.
Szubjektív Ezek mind megőrültek? Essen, a társasjátékosok Mekkája
Durucz Dávid | 2026. november 7. 06:01
Soha nem ünnepelték még ennyien együtt a társasjátékokat, mint idén Essenben. Négy nap alatt összesen 230 ezren zarándokoltak el a német városba, hogy színes kartondobozokba rakott papír-, fa- és műanyagdarabok helyzetét módosítgassák az asztalokon – vagy erről eszmét cseréljenek. Ezek mind megőrültek? A Világjáró élménybeszámolójából talán ez is kiderül.
Szubjektív Történelmi pofont kapott Trump, az iráni háború és a benzinszámla miatt büntettek a választók – Ez Viszont Privát
Dobos Zoltán – Havas Gábor – Izsó Márton – Kollár Dóra – Wéber Balázs | 2026. november 6. 18:44
Az előrejelzettnél is jóval súlyosabb vereséget szenvedett a Republikánus Párt a félidős választásokon: az amerikaiak megbüntették Donald Trumpot az indokolatlan és méregdrága iráni háború, valamint az emiatt is zuhanó életszínvonal miatt. A párton belül már meg is indult az elhatárolódás az elnöktől – de vajon kik és milyen eséllyel szállnak majd harcba az elnöki székért 2028-ban? Mindeközben itthon több évtizedes késlekedés után megnyitották az ügynökaktákat. A cél dicséretes, a kivitelezés erősen problémás. De hogyan lehet feldolgozni a múlt traumáit?
Szubjektív A város, amire még mindig dühös Donald Trump
Kormos Olga | 2026. október 31. 05:57
Csak harmadik próbálkozásra sikerült eljutnunk Norvégia fővárosába. Az első két alkalommal a WizzAir törölte a nyáron lefoglalt járatunkat, így harmadszor már a Norwegian Airlinesra bíztuk magunkat. A Világjáró ezúttal Oslóban járt, ahol nincsenek kátyúk az utakon, nem láttunk kalauzt a villamoson és irigylésre méltó a nyugalom.
Szubjektív Mi vár a kisbefektetőkre a tiszás gazdaságpolitikával? Ez Viszont Privát
Csabai Károly - Eidenpenz József - Havas Gábor - Imre Lőrinc - Izsó Márton | 2026. október 30. 19:20
Igazi gazdasági nagyüzem tombol Magyarországon, mióta Magyar Péter miniszterelnök október 19-én ismertette a 2027-es költségvetés legfontosabb számait és irányait. A jövő évi büdzsét már a Költségvetési Tanács is értékelte, miközben a Pénzügyminisztérium publikálta a 2030-ig szóló konvergenciajelentését, és az őszi adócsomagot is benyújtotta a parlament elé. Eközben megismerhettük a harmadik negyedéves magyar GDP-adatot, ami már teljes egészében a Tisza kormányzásához köthető.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG