A mérlegek és üzleti beszámolók alapján 4 milliárd forint veszteséget termeltek a labdarúgó OTP Bank Liga csapatai a 2013-as naptári évben - áll Muszbek Mihály Sportgazdasági Nagyító című elemzésében. A sportközgazdász közölte, hogy a 16 NB I-es klubot működtető gazdasági társaság kiadása összesen 17,8 milliárd forint volt, ezzel szemben csak 13,8 milliárdos bevételt könyveltek el. Muszbek szerint így a csapatok csak évi 2-300 millió forint tulajdonosi hozzájárulás mellett tudnak működni. A társasági adókedvezmény és az állami szponzori bevételek nélkül a liga teljes vesztesége megközelítette volna a nyolcmilliárd forintot – írja a Világgazdaság.
Költségvetési pénzek
Az elmúlt évben a központi költségvetésből 42 milliárd, a taóból 16,6 milliárd, míg az önkormányzatoktól 8-12 milliárd forint érkezett a magyar futballba. Muszbek szerint az NB I 2009 óta halmozott vesztesége meghaladta a 10 milliárd forintot, mert a bevételek lassabban nőnek, mint a kiadások, illetve a beérkezett pénzek egyre nagyobb hányada nem piaci, üzleti alapú, hanem valamilyen költségvetési forrás, illetve közpénz.
Nyertesek és vesztesek
A 2013-as mérlegek alapján csak az MTK (73 millió forint), a Mezőkövesd (51 millió), a Haladás (2 millió) a Lombard Pápa (11 millió) és a Ferencváros (139 millió) volt nyereséges – ám ez utóbbi csak azért, mert egy 1,9 milliárdos egyéb bevételt is elkönyvelt, amelynek forrását a mérleg kiegészítő melléklete nem részletezi.
A Videoton 811 millió forint veszteséggel, a Debrecen 382 milliós mínuszban, a Győr 520, a Diósgyőr 543 milliós veszteségben zárta a tavalyi esztendőt, csúcstartó az Újpest 1,642 milliárdos mínusszal.
Még a játékosokon sem tudunk keresni
A liga játékoskereskedelmi mérlege a tavalyi évben 750 ezer euró veszteséget mutat, pedig a környező országok - Románia, Horvátország és Szerbia - ugyanezen a területen egyenként 2-3 millió euró nyereséget értek el. Mindez azt jelenti, hogy a drágán vesszük külföldről a játékosokat, míg a saját tehetségek eladása nem igazán sikerül. Ez összefügghet azzal, hogy a jó példaként emlegetett akadémiai képzés a jelek szerint nem hozta meg a várt sikert: a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) megbízásából 15 magyarországi futballakadémia működéséről készített felmérésében a belga Double Pass cég számos problémát felvetett. A belga cég szerint több helyen "az edzői módszerek és alapelvek formalizálása nem elterjedt", "konkrét edzéscélok ritkán világosak, meghatározottak". Kevés akadémia alkalmaz kifejezetten a kiemelt tehetségekkel (talent pool) dolgozó speciális edzőket s a részletes funkcionális, technikai-taktikai és pszichológiai felmérések nem elterjedtek. Komoly bírálatot fogalmaz meg a juelentés a szervezeti struktúrákról: a jelenlegi működési modellben - amelyben a döntések általában informálisak, személyfüggőek vagy egy kézben összpontosulnak - lehetetlen hosszú távú koncepciókat megvalósítani. Amiben egyedül dicsérte az akadémiákat a Double Pass összegzése, az az infrastruktúra-fejlesztés - az akadémiák nagy részén már kulturált körülmények között zajlik a munka.
Mi lesz ennek a vége?
A sportközgazdász szerint a magyar élvonal kétszer annyit költ, mint amennyit piaci alapon költhetne, sem az MLSZ gazdasági liszensze, sem az UEFA fair play előírásai nem érvényesülnek a gazdálkodásukban.
Nem sokat tehet az orosz jegybank a megugrott infláció ellen, miután annak hátterében nem kis részben az állami költekezés áll, ám várakozások szerint megteszi, ami tőle telik. 
