Kétezer milliárdos támogatás: mégis kevesebb magyar dolgozott

Holman Magdolna, az ÁSZ felügyeleti vezetője elmondta: az ezekben az években létrehozott, illetve megőrzött 359 ezer munkahellyel sem a foglalkoztatási szint növelésében, sem az inaktivitás csökkentésében, sem a területi különbségek mérséklésében nem sikerült makrogazdasági szintű javulást elérni.

A vizsgált években az Európai Unió (EU) és Magyarország foglalkoztatási rátája között még nőtt is a különbség, az EU átlagos foglalkoztatási rátája 2004-ben 63 százalék volt, ami 2010-re 64,2 százalékra emelkedett, így a különbség 2004-ben mintegy 6 százalékpont volt, míg 2010-re az olló 8,8 százalékra nőtt.

A területi különbségek is fennmaradtak

Az ÁSZ által ellenőrzött támogatások a területi szempontot prioritásként kezelték, a foglalkoztatási adatok tekintetében a területi különbségek érdemben mégsem csökkentek. A leginkább kedvezőtlen helyzetű régiók (Észak-Alföld, Észak-Magyarország) foglalkoztatási helyzete tovább romlott a vizsgált időszakban. Az elmaradott régiók kiemelt támogatásának szempontja a gazdaságilag fejlettebb régiók beruházásvonzó hatását – a munkaerőpiaci igények ellenére – nem tudta ellensúlyozni.

Az ÁSZ felmérése szerint a gazdasági válság a fejlettebb régiókat fokozottabban érintette, így a válság hatásainak enyhítésére indított, munkahelymegőrzést célzó hazai programok esetében ezek a régiók részesültek több támogatásban.

Az ellenőrzött támogatási programok a munkaerőpiaci beavatkozások szempontjából az ágazati, strukturális sajátosságokat nem kezelték. A programok munkaerőpiaci igényekkel összhangban lévő hosszú távú hatása – a munkahelyteremtő gazdaságfejlesztési programok kivételével – nem mutatható ki.

Csak rövid távon értek el javulást

Az ÁSZ jelentése szerint a támogatási programokkal csak rövid távon javult a programokban résztvevők munkaerőpiaci helyzete. Ez különösen a közhasznú és közcélú foglalkoztatási programok esetében szembetűnő.

A jelentés szerint a foglalkoztatáspolitikát 2004-2010. között több stratégiai szintű dokumentum határozta meg. Ezek egymást tartalmilag és időben átfedték, ráadásul különböző időhorizontúak voltak, önálló célkitűzéseket és beavatkozási területeket, intézkedéseket tartalmaztak. A dokumentumokban a gazdaságfejlesztési célok nem tükrözték vissza a foglalkoztatáspolitikai prioritásokat, így nem valósulhatott meg a foglalkoztatáspolitika egységes irányítása. A létrehozandó új munkahelyek igényét számításokkal nem alapozták meg.

A számvevőszék szerint a stratégiai dokumentumokban bemutatott intézkedésekhez rendelt források, programok és mutatók, valamint az értékelések hiánya hozzájárult ahhoz, hogy az elért eredmények elmaradtak a foglalkoztatáspolitikai célkitűzésektől. A támogatási rendszer széttagolt, nehezen átlátható volt, a támogatási programok céljait, forrásait és intézményrendszerét nem hangolták össze.

Mit javasol az ÁSZ?

A jelentés szerint a támogatások ellenőrzési rendszerét a forrásokhoz igazodóan alakították ki. A hazai források ellenőrzését nem támogatta kockázatalapú kiválasztási rendszer, egységes ellenőrzési stratégia.

Az ÁSZ ezért azt javasolta a nemzetgazdasági miniszternek, hogy kezdeményezze a kormánynál a különböző támogatási programok céljainak harmonizációját és a források összhangjának megteremtését a forrásfelhasználás hatékonyságának javítása érdekében. Javasolták azt is, hogy határozza meg a munkahelyteremtéshez és munkamegőrzéshez felhasználható forrásokat, az elvárt hatások mérését szolgáló jelzőszámokat, valamint jelölje ki a végrehajtás felelőseit. Emellett a számvevők szerint ki kell dolgozni a forrásfelhasználás ellenőrzési stratégiáját és módszertanát is.