Elhagyja posztját Dick Benschop. Az amszterdami reptér vezérigazgatója azt követően nyújtotta be lemondását, hogy az általa irányított Schiphol a nyáron képtelen volt megbirkózni a megnövekedett utasforgalommal. Már a július-augusztusi csúcsforgalom előtt is sejthető volt, hogy a reptér képtelen kezelni a robbanásszerűen megnövekedett forgalmat. Az első félév statisztikái szerint az amszterdami légikikötő személyforgalma 324 százalékkal múlta felül a 2021 ugyanazon időszakában mért értéket. Ez már annak ellenére is kezelhetetlen volt számukra, hogy az utasszám “csak” 23,8 millióra nőtt - ugyanez a COVID előtti utolsó évben, azaz 2019-ben még 34,5 milliót tett ki. A világ egyik legforgalmasabb reptere a krónikus munkaerő hiányt jelölte meg a bajok fő okaként - sem rakodószemélyzetből, sem a biztonsági ellenőrzésre hivatott alkalmazottakból nem volt, és nincs elegendő. Ennek következtében mindennapossá váltak a járatkésések és törlések.
Nem Amszterdam az éllovas
A hollandiai áldatlan állapotok szinte minden nagyobb reptéren megfigyelhetők voltak. A “késés világbajnoki címet” a torontói Pearson tartja, ahol június 1. és július 12-között a járatok 52,9 százaléka késett, de rekordot döntöttek az európai csúcsrepterek is: a frankfurti esetében 46,4, a párizsi Charles De Gaulle esetében 42,8, a Hearthrow-nál pedig 40,2 százalék volt ez az érték. Nem véletlen tehát hogy a nagy forgalmú repterek kénytelenek voltak limitálni a járatok és utasok számát. A Schiphol például szeptember végéig tartó korlátozást jelentett be - évi 440 ezer le-és felszállásban rögzítette a reptér forgalmát. ( Ez korábban évi 540 ezer volt, a vágás tehát mintegy 20 százalékos volt…)
Az amszterdami reptér ráadásul nyáron olyan példátlan lépésre szánta el magát, amelyet mások nem: kártérítést ígért azon utasoknak, akiknek pluszköltséget jelentett a járatkésés - beleértve a közlekedésre fordított és szállás kiadásokat is. A reptéri korlátozásokat a légitársaságok is követték. A KLM például a nyári csúcsforgalomban napi 10-20 járattal csökkentette a menetrendet, a British Airways pedig 10 300 járattal ritkította meg az októberig tartó nyári menetrendet. De ugyanerre a lépésre kényszerült a Lufthansa és az Easyjet is. Kérdés, hogy a jóval kisebb forgalmat jelentő téli menetrendben milyen megszorításokra kényszerülnek a légifuvarozók és repterek a munkaerő feszültségek ugyanis úgy tűnik nem enyhülnek…
56 méteres házak épülhetnek. 
