|
| Csóti András bv. altábornagy, a büntetés-végrehajtás távozó országos parancsnoka egy korábbi sajtótájékoztatón. MTI Fotó: Ujvári Sándor |
Ha dolgoznak, nem bűnöznek
Interjút adott az MTI-nek Csóti András, a büntetés-végrehajtás távozó parancsnoka. Arról beszélt: ahogy emelkedik a rabok foglalkoztatási mutatója, úgy csökken az egymás sérelmére elkövetett bűncselekményeik száma. A börtön egy zárt közösség, ahol a tétlenség a legnagyobb veszély, ha valakinek nincs célja, feladata, akkor azt egy idő után negatív formákba önti.
A foglalkoztatás szempontjából a túlélés esélyét adta, hogy a központi és a belső ellátás mellett a piaci lehetőségekkel is élni tudnak a börtöncégek. Az elítéltek foglalkoztatási rátáját 2010-hez képest 60-ról csaknem 90 százalékra emelték, ebben a munkáltatás és az oktatás egyaránt jelen van. 80 százalékos arány fölött már minden 1-2 százalékért keményen izzadni kell, sok munka van ebben, mivel már azokat kell rávenni munkára vagy tanulásra, akik addig vagy ellenálltak, vagy különböző okokból, pszichésen, mentálisan nem voltak alkalmasak az addigi feladatokra - ismertette. Hozzátette: biztos abban, hogy előbb-utóbb minden rab vagy dolgozni, vagy tanulni fog.
Miért lesz valaki börtönőr?
Az a "smasszerság szépsége", hogy emberekkel foglalkoznak - mondta Csóti, és idézte a szervezet nevelési tantárgyának alaptézisét: munkájuknak nem tárgya, hanem alanya van.
A kormányzat a működési költségvetést biztosítja, és 2500 ember felvételét tette lehetővé. A toborzás zajlik, eddig 1606 nő és 1807 férfi jelentkezését regisztrálták, egy átlagos napon csaknem százan érdeklődnek a toborzóirodákban - ismertette.
Az altábornagy szerint a büntetés-végrehajtásnál dolgozni biztos állás, hiszen nem kell a megszüntetésétől tartani. Ezt igazolja, hogy a múlt év második felében szignifikánsan csökkent leszerelő hivatásosok száma, sőt az új rendészeti életpályamodell keretében biztosított átjárhatóságnak köszönhetően más rendvédelmi szervtől, valamint a honvédségtől is sokan érkeztek hozzájuk.
Van élet a börtön után?
A büntetés-végrehajtási intézetekben születnek, meghalnak emberek, házasságot kötnek és keresztelkednek, jó útra térnek, de olyanok is vannak - szinte minden második közülük -, akik visszakerülnek a rácsok mögé - mondta. Hangsúlyozta: aki igényli és akarja, annak meg tudják adni a lehetőséget arra, hogy valóban változtatni tudjon a sorsán.
Csóti András leszögezte: a büntetés-végrehajtás alapvető célja a sikeres visszailleszkedés, ennek csak eszköze a tanulás és a munka, hogy az elítélt a büntetését letöltve a szabad piacon alkalmazni tudja új ismereteit, képességét, tudását. Fontosnak nevezte, hogy az elítélteknek legyen munkakultúrájuk, és tanulják meg beosztani a munka után kapott díjat, amely az előző évi minimálbér harmada.
Az altábornagy szerint a folyamatban egyetlen dolog az, ami még hiányos, ez az úgynevezett hídszerep. Ilyen feladatokat egy-egy alapítvány, egyesület már végez, ők azoknak a krízishelyzeteknek a kezelésében vesznek részt, amikor valaki szabadul, de nincs biztos családi támogató környezete, amely segítene a visszailleszkedésben. Mert fontos, hogy minél több kapaszkodója legyen annak, aki szabadul, nehogy visszaesővé váljon.
Délutánra erősödött a főbb devizákkal szemben a hazai fizetőeszköz. 
