Miért szeretjük jobban a férfi főnököket?

A Randstad tavaszi felmérése szerint, amíg elvekről van szó, a magyarok 83 százaléka hisz a nőkből és férfiakból álló, vegyes vezetői csoportok hatékonyságában – a gyakorlatban azonban már kevésbé bízunk a női menedzserekben. Míg globálisan nagyjából ugyanannyian tartják alkalmasnak a vezetői szerepre a férfiakat és a nőket, nálunk viszonylag nagy a különbség: a férfiakra 41 százalék voksolna, míg a nőket mindössze 26 százalék tartja rátermettebbnek.

Hasonlóan nagy a különbség abból a szempontból is, hogy milyen nemű vezető irányítása alatt dolgoznánk. Bár csak a felmérésben részt vevők 49 százaléka mondta ki egyértelműen, hogy inkább férfit választana felettesének, viszont a megkérdezettek többsége, 77 százaléka nem szívesen dolgozna egy női menedzserrel. Maguk a nők is hasonlóan vélekednek: csak 25 százalék szeretne női vezetőt, míg 48 százalék inkább egy férfi főnök keze alá dolgozna.

 

Hátrányban vannak a nők

Bár kevés a női vezető Magyarországon – az ügyvezető igazgatók között mindössze 3,4 százalék az arányuk –, a Randstad felmérése szerint a magyarok 75 százaléka mégsem gondolja, hogy saját munkahelyén több női vezetőre lenne szükség. A megkérdezettek többsége ráadásul úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi munkahelye sem támogatja a nőket a vezetői pozíciók megszerzésében.

A magyar női vezetők alacsony számának okairól készült Privátbankár összeállítást itt olvashatja el! >>>

„A felmérésben részt vevők 53 százaléka mondta azt, hogy a részmunkaidő gátolja a karrierépítést, míg 76 százalék szerint vezetői szinten csak teljes munkaidőben lehet dolgozni. Összességében ez tovább nehezíti a hölgyek előrelépését, hiszen a részmunkaidő inkább rájuk jellemző, sokan például a gyermekszülést követően választják ezt a megoldást a munka és a magánélet egyensúlyának megőrzéséért” – magyarázta a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

Külföldön teljesen más a kép

Norvégiában 2008-tól lépett érvénybe a női kvóta (a részvénytársaságok vezetőségében legalább 40 százalékban kell nőket alkalmazni). Az intézkedés hatása már látszik a számokon, az országban például nagyjából azonos a női és férfi vezetők elfogadottsága. Bár a felmérés szerint a magyarok többsége nem hiszi, hogy a kvóta a megfelelő eszköz a női vezetők arányának növelésére, egy tavaly novemberben elfogadott uniós irányelv értelmében 2020-ra hazánkban is legalább 40 százalékban nőket kell alkalmazni a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató tőzsdei vállalatok igazgatótanácsában a nem ügyvezetői feladatokat ellátó tagok között.

A Budapesti Értéktőzsde BUX indexében szereplő cégek felügyelő bizottságaiban 5,3 százalék a nők részesedése, ami elmarad az unió egészének 13,7 százalékos átlagától. Ráadásul  - a 2012 novemberi adatok alapján - a felügyelő bizottsági elnökök és a vezérigazgatók között egyetlen nő sincs hazánkban. Megyék szerinti bontásban a fővárosi cégeknél a legmagasabb a női vezetők aránya, mely közel 33,5 százalék. Vas megyében van a legkevesebb cégbíróságon jegyzett női top-manager, ugyanis itt kevesebb mint 29,5 százalékuk van magas pozícióban.