A tényállás szerint az első rendű vádlott, egy 51 éves pécsi ügyvéd 2006 és 2010 között havi 5-7 százalékos kamat ígéretéve vett át pénzt több mint 200 magánszemélytől és gazdasági társaságtól.
Az összegek utáni kamatot csak részben fizette meg, így kétmilliárd forint kárt okozott a sértetteknek, amelyből 871 millió forint térült meg. A másod- és harmadrendű vádlott hasonló módon okozott kárt 2010-ben 80, illetve 2007 és 2010 között 90 millió forint értékben.
A bíróság az elsőrendű vádlottra 182 rendbeli csalás és két rendbeli hamis magánokirat felhasználása miatt nyolc év börtönbüntetést szabott ki, tíz évre eltiltotta a közügyek és az ügyvédi foglalkozás gyakorlásától, valamint 252 millió forint vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. A férfit 32 rendbeli csalás vádja alól felmentették.
A másodrendű vádlott, egy 53 éves - a bűncselekmény idején Szekszárdon ügyvédként dolgozó - nőt jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt félmillió forint pénzbüntetésre, a harmadrendű vádlottat, egy 57 éves, Baranya megyei nőt 31 rendbeli csalás miatt két év két hónap börtönbüntetésre és 27 millió forint vagyonelkobzásra ítélték.
Önmagát jelentette fel
Az elsőrendű vádlott színlelt letéti, kölcsön- és megbízási szerződésekkel vett át pénzt a sértettektől, ezzel megtévesztette őket. Az ügyvéd a pénzt nem szándékozta visszafizetni. A készpénzben átvett összegek nagy részét az ígért kamatok fizetésére fordította, kisebb részét befizette saját bankszámlájára. A vádlott azt mondta ügyfeleinek, hogy az ügyvédi felelősségbiztosítás garanciát jelent a befektetésre. A büntető eljárás 2010-ben a férfi önfeljelentése után indult el.
Az orosz-ukrán és az örmény-azerbajdzsáni konfliktus komoly hatással van az eurázsiai regionális biztonsági keretrendszerre. Káncz Csaba jegyzete. 
