Fél év alatt majdnem a duplájára emelkedett az ingyenes online egyetemi kurzusok (MOOC) száma a világon, jelenleg összesen 2625 óra közül válogathatnak a tanulni vágyók – derül ki az Európai Bizottság friss számaiból.
Az Open Education Europe honlapon közzétett statisztika szerint Európában jelenleg 597 óra érhető el, közülük a legtöbbet a spanyol intézmények kínálják, szám szerint 203-at, utánuk következnek a britek, 120-szal, majd Franciaország, ahol összesen 81 kurzusra járhatunk virtuálisan. A kelet-közép-európai régióból egyelőre egyedül egy szlovák egyetem van jelen a MOOC-piacon.
Mi az a MOOC? A MOOC mozaikszó az angol „Massive Online Open Course” származik, és nagyjából úgy fordítható, hogy ingyenes online kurzus. A MOOC-ok sajátossága, hogy nem létszámkorlátosak, így akár több ezren is járhatnak egyszerre ugyanarra az órára a világ bármely pontján. Az előadásokat a hallgatók videofelvételeken keresztül követhetik. Az első MOOC-ot még 2011 őszén a Stanford Egyetemen indították el, majd a massachusettsi MIT és a Harvard tette mindenki számára elérhetővé több óráját. Azóta a MOOC-ok szervezésére tech cégek épültek, például a Coursera, az Edx, a Lynda vagy az Udemy. |
„Döbbenetes ütemben növekszik az ingyenes internetes képzések népszerűsége, köszönhetően annak, hogy a világ legmagasabban jegyzett intézményei, a Stanford, a Johns Hopkins vagy a párizsi École Normale Supérieur is hirdet meg órákat, és a tanulás ütemét a diákok szabják meg, akik még papírt is kaphatnak a vizsgák végén, amelyek értéke folyamatosan növekszik a munkaerőpiacon” – mondja Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium igazgatója.
Mindent tanítanak
A statisztikák szerint Európában a legtöbb kurzust (több mint 130-at) a műszaki területen hirdették meg. Ezt követik az alkalmazott tudományok, a társadalomtudományok és az üzleti tudományok, mindhárom területre nagyjából 90 egyetemi előadássorozat jut jelenleg. Ám a nemzetközi kínálatban gyakorlatilag mindenki megtalálhatja a kedvére valót, a görög-római mitológiával éppúgy foglalkozhatunk, mint például a bioinformatika aktuális kérdéseivel.
Szalai Zoltán úgy látja, a jövőben várhatóan tovább növekszik az online „szabad egyetemek” népszerűsége, ám az internetes távoktatás egyik formája sem fenyegeti a hagyományos, intézményes oktatást.