Megtartotta alakuló ülését a 20-20-20 Klub, amelynek célja az aktív együttműködés annak érdekében, hogy 2020-ig Magyarországon minimum 20 százalékra emelkedjen a női közép- és felsővezetők aránya a gazdasági társaságokban.
| Mi az üvegplafon?A vertikális szegregáció az előrejutási lehetőségeket jelenti, pontosabban azok hiányát. Azt a jelenséget, hogy a beosztási szinteken egyre magasabb pozíció felé haladva, jelentősen csökken a nők aránya, még ha rendelkeznek is megfelelő képzettséggel és tapasztalattal. |
A klub létrehozását kezdeményező Női Vezetők Fóruma célja, hogy általánossá váljon az a nemzetközi gyakorlat, amelyet az irányításuk alatt működő nagyvállalatok is folytatnak, vagyis hogy magasabb pozíciókban is támogassák a női munkatársakat, és megszüntessék az üvegplafont.
Melyik cégek teljesítenek jobban?
Magyarországra is igaz, hogy évek óta több nő végez a hazai egyetemeken, mint férfi, ennek ellenére a gazdasági társaságok döntéshozói között a nők súlyosan alulreprezentáltak. Ez azért is meglepő, mert a kutatások szerint azok a vállalatok, amelyek vezetőségében magasabb arányú a nők részvétele és nagyobb hangsúlyt fektetnek a nők előmenetelének támogatására, rendre magasabb árbevétel- és nyereségnövekedést produkálnak az azonos szektorban tevékenykedő, erősen férfidominanciájú vállalatoknál.
A fórum közleménye emlékeztet rá, hogy az Európai Bizottság direktívában írta elő a 40 százalékos női kvótát a tőzsdei cégek igazgatótanácsában. 2013-ban ez az arány az EU átlagában 16,6% volt, míg Magyarországon mindössze 12%. A kutatások arra is kitérnek, hogy bár egyre több vállalat igyekszik emelni a női felsővezetők számát az igazgatóságokban, az alacsonyabb alsó- és középvezetői szinteken még mindig komoly akadályokba ütközik a nők előmenetele.
Vegyesen nyitottak az amerikai értékpapírpiacok kedden. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
