Jelentett a KSH, rendesen megemelkedtek a bérek. A versenyszférában tapasztalható jelentős bérnyomás és bérverseny, illetve a költségvetési szféra bérrendezéseinek hatásával magyarázták az elemzők az áprilisi jelentős béremelkedést, amire több mint egy évtizede nem volt példa.
Az év első négy hónapjában tapasztalt bérnövekmény alapján valóban kétszámjegyű lehet a teljes éves béremelkedés is a szakértők szerint.
Horváth András, a Takarékbank elemzőjének várakozásai szerint idén a 13 százalékot megközelítő mértékben nőhetnek a bérek a bérmegállapodások, és az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Így a várt 2,3 százalékos infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet idén.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is úgy látja, hogy idén kitarthat a bérnövekedés tempója, éves átlagban meghaladhatja 10 százalékot, míg az átlagos infláció 2,2 százalékosra gyorsulhat, így reálértelemben 7-8 százalék közötti keresetnövekedésre lehet számítani az idén.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, hogy az áprilisihoz hasonló gyors emelkedésre több mint egy évtizede nem volt példa, miközben a KSH statisztikái szerint tovább nőtt a foglalkoztatottság.
A nettó bérek erős dinamikája különösen kedvező a még mindig viszonylag visszafogott infláció mellett, így lehet a reálbérek növekedése kétszámjegyű. A jegybank friss előrejelzése alapján ez nem változik, hiszen egyrészt lefelé módosították az inflációs prognózisukat, másrészt továbbra sem látnak bérinflációs kockázatokat. A bérek emelkedésében továbbra is kulcsszerepet játszik az állami szféra, hiszen kommentárjában a KSH kiemelte, hogy az erőteljes emelkedésre hatással voltak az állami közszolgáltató cégeket érintő bérrendezések is. Ezzel párhuzamosan a versenyszféra dolgozói 12,6 százalékos átlagos bérfejlesztésben részesülhettek.
Az elemző szerint az év első négy hónapjában tapasztalt bérnövekmény alapján valóban kétszámjegyű lehet a teljes éves béremelkedés is. Ezzel kapcsolatban azonban továbbra is maradtak kérdőjelek, amelyek közül a legfontosabb, hogy bérkiáramlás mikor fog inflációs nyomásban lecsapódni, illetve az, vajon a magas számok mögött mekkora arányban áll valós bérnövekmény és mekkora a gazdaság fehéredéséből származó hatás. A pusztán statisztikai alapú növekmény ugyanis nem jelenik meg az elkölthető jövedelem növekedésében, azaz magyarázattal szolgálhat a fogyasztás mérsékeltebb növekedésére.
Hol van már a 400 forint alatti euró – továbbra is 410 felett maradt az árfolyam. 
