Nálunk ugyanannyi munkáért, ennyivel kevesebbet kapnak a nők

A magas keresetűeknél van a legnagyobb különbség

Ábránk a jövedelemkülönbséget mutatja.A kék körök mutatják a nők bérhátrányát a tipikus, a zöld és piros körök pedig az alacsony illetve magas jövedelműek körében.Az alacsony jövedelműek (zöld kör) és a közepes jövedelműek (kék kör) között a vizsgált csoportokhoz képest Magyarországon a legkisebb a bérhátrány - írja az Index a Defacto elemzése alapján.

Az alacsony jövedelműek között nálunk mindenki minimálbért keres, ezért nincs különbség a nemek között. A közepes jövedelműek között pedig a nők bérhátránya 8,7 százalék, amivel a vizsgált országcsoportok között jól állunk. A magas keresetűek között azonban sajnos Magyarországon a legnagyobb a nők bérhátránya. Itthon egy jól kereső nő 26 százalékkal kap alacsonyabb bért, mint egy jól kereső férfi.

De mi a női bérhátrány oka?

Az egyik opció, hogy a nők inkább keresnek alacsony jövedelemmel járó, de egyébként előnyös, például családbarát foglalkozásokat. A másik a munkaadók döntéséről szól: eszerint a munkaadók kevésbé szívesen léptetnek elő nőket. A magyarázatokat segít elkülöníteni, ha olyan férfiakat és nőket hasonlítunk össze, akik azonos vagy nagyon hasonló munkát végeznek - írja a lap.

Alig látni nőket vezető pozícióban

Vezetői állásokban a nők aránya különösen alacsony, és bérhátrányuk a jól keresők között (34 százalék) különösen magas. Erre a magyarázat az ún. implicit diszkrimináció, melynek jelentése, az amikor előléptetéskor egy női jelöltet tudat alatt, pusztán a neme miatt, kevésbé megfelelőnek ítélünk. A munkahelyi nemi diszkriminációra számos közvetlen bizonyíték van. Más magyarázat is elképzelhető, lehet például, hogy a nők (esetleg a gyermekes nők) rosszabb vezetők.

Mint ahogyan arról korábban már beszámoltunk a Párbeszéd Magyarországért alaptörvény-módosítást terjeszt be, hogy abba bekerüljön az alapvető emberi jog, amely szerint egyenlő munkáért egyenlő bér jár. Részletek>>>