Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnökségének tagja úgy véli, hogy a magyar felsőoktatásnak is el kell mozdulnia ebbe az irányba, hogy olyan pályakezdő fiatalokat indítson útjukra, akik minden téren meg tudnak felelni a munkaerőpiac kihívásainak. Vass László szerint szemléletváltásra van szükség, mert a mai politikai és gazdasági környezetben az egyetemek és főiskolák elsősorban arra figyelnek, hogy megszerezzék a hallgatókat, lobbizzanak az állami helyekért, finanszírozást biztosítsanak a kifizetésekre.
Gyakorlati készségek kellenek
„Marketing területen például a munkaadók számára kiemelten fontos, hogy olyan munkavállalókat alkalmazhassanak, akik ismerik a fő marketing, reklám, pr folyamatokat, tudják, mit kell csinálni, tudnak döntéseket hozni és marketingtervet összeállítani. A kommunikációs készségek elengedhetetlenek, a pályakezdőknek magabiztosaknak kell lenniük szóban, érthetően, lényegre törően kell fogalmazniuk írásban. Mindezt pedig angolul is tudniuk kell, ezért például a BKF-en egy szaktárgyat mindenkinek kötelezően angolul kell tanulnia, de lehet két féléves szakirányt, sőt akár a teljes szakot is angol nyelven hallgatni” - nyilatkozta Papp-Váry Árpád, a BKF Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Karának dékánja és a Marketing Intézet vezetője. Szerinte a gyakorlatiasságról sok intézmény csak beszél. Igazán azonban akkor gyakorlatorientált egy képzés, ha a diákok élő feladatokon dolgoznak, valódi cégekkel és nekik prezentálnak.
Tanulható a kreativitás?
A kérdéskör jelentőségét mutatja, hogy 2009 a Kreativitás és Innováció Európai Évének jegyében telt. Az európai év kiemelt területei közé tartozott a művészeti oktatás és a kreativitás fejlesztésének erősítése az oktatásban. A kreativitás fejlesztésében a tréningeknek, a kiscsoportos műhelyeknek és a játékos csoportos feladatoknak, szakspecifikus fejlesztő tantárgyaknak kiemelt szerepet kell szánni. Elengedhetetlen olyan új technikák alkalmazása, eszközök használata az oktatásban, amelyek másfajta gondolkodást és feldolgozást igényelnek.
És hogyan csinálják ezt az Unióban?
A 2020-ig megvalósítandó, Európai Uniós oktatási és képzési stratégiai keretrendszer négy, hosszú távú célja között szintén szerepel a kreativitás, beleértve a vállalkozói készségek fejlesztése az oktatás minden szintjén. Ausztriában a csoportok létszámának 25 főre redukálását tartják fontosnak, a kiscsoportos munka, gyakorlatorientált képzés jelentőségét hangsúlyozzák. Lettország és Olaszország a digitális oktatási környezet, e-tanulás, valamint a tehetségtámogatás hangsúlyozása mellett a tréningrendszer bevezetését is célul tűzte ki, utóbbit Németország is szorgalmazza.
Írországban készségcsoportokra felépített oktatási rendszerben gondolkodnak, az életkornak megfelelő készségek fejlesztését tűzték ki célul: így kisgyermekkorban például többek között a kommunikáció, együttműködés, problémamegoldás; később a kritikus és kreatív gondolkodás, személyes hatékonyság, csapatmunka; majd pedig az önmenedzselés fejlesztésére fókuszálnának. Az írek emellett kiemelten fontosnak tartják a munkáltatók és az oktatási szektor közötti kapcsolatépítést, évente mintegy 12000 diák vesz részt a Diák Vállalkozás című versenyen - mondta a rektora.
A BKF tavaly készített egy kutatást hallgatói és oktatói körében, hogy mit jelent számukra a kreativitás munkájukban és mindennapjaikban. A felmérés nem reprezentatív, de érdekes következtetések vonhatók le belőle. Ahogyan Európa több országában is, így a hazai válaszadók is pozitív megállapításokat társítanak a kreativitáshoz: dinamikát, könnyedséget, sikert, önmegvalósítást, szárnyalást, örömöt, elégedettséget. A legtöbben a kreativitást úgy definiálták, mint valami új, valami értékes létrehozását, az alkotás szeretetét, megoldást váratlan problémákra.
A fővárosi agglomeráció településein tavaly 18 százalékkal kevesebb adásvétel zárult. 
