Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint idén várhatóan 4 százalék körüli lesz az átlagos bérnövekedés, és a stagnálás közeli infláció hatására 4 százalékkal nőhetnek a reálbérek. Az elemző az MTI-hez eljuttatott kommentárjában biztatónak nevezte, hogy a vállalkozásoknál 3,6 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma, ami a versenyszféra növekvő munkaerő-keresletét tükrözi. Az alkalmazásban állók létszáma a nemzetgazdaságban 1,9 százalékkal bővült, a növekedés a közmunkaprogramok nélkül azonban elérte a 3,2 százalékot, ami a közfoglalkoztatottak számának csökkenését tükrözi az előző évi magas bázishoz képest. 

Kiemelte: a reálbérek és a foglalkoztatás folytatódó növekedése mellett a devizahitelek elszámolása növelheti a háztartások elkölthető jövedelmét, így idén a háztartások fogyasztásának kissé 3 százalék feletti növekedésére számít, azonban az elmúlt években elhalasztott fogyasztás miatt nem kizárt ennél magasabb ütemű növekedés sem.

Bővülhet a fogyasztás

Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője szerint megfelel a várakozásaiknak a keresetek februári növekedése. Mivel gyakorlatilag nincs infláció, idén a reálbér nagyjából 3,5 százalékkal nőhet - tette hozzá. Az elemző szerint az év további részében a mostanihoz hasonló, 3 százalékot meghaladó béremelkedésre van kilátás. A reálbérek hasonló, 3 százalék feletti emelkedése támogatja a fogyasztás bővülését - vélekedett.

A költségvetési szervezeteknél a bruttó átlagbér 207 ezer forintot tett ki az év első két hónapjában, a versenyszférában pedig közel 250 ezer forint volt, a jelentős különbség a közmunkaprogram hatásával magyarázható. - közölte az elemző.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint idén első két hónapban 3,7 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához képest, de havi szinten januárban és februárban is csökkent az átlagbér.