A megkérdezett fiatalok döntő többsége még nem dolgozott külföldön, csupán 3 százalékuk állította, hogy vállalt már az ország határain kívül munkát. Többségük a vendéglátásban helyezkedett el, vagy alkalmi diákmunkát végzett. A fiatalok közül a külföldön dolgozók inkább szakmunkás vagy betanított munkás pozíciókat töltöttek be. Ebben a korosztályban a szellemi vagy értelmiségi munkát vállalók aránya igen kicsi, ami érthető, hiszen többségük még valamilyen iskolába jár.
Azok közül, akik nem tervezik, hogy elhagyják az országot, negyedük azért maradna, mert itthon szeretne boldogulni a jövőben is, negyedüket a család köti ide, 12 százalékuk pedig még valamilyen formában iskolába jár, és emiatt nem akar elmenni. Csupán 6 százalékukat fogta vissza az idegen nyelv ismeretének hiánya, míg 5 százalékuk mondta, hogy túl fiatalnak érzi magát ehhez.
A magasabb és a jobb életszínvonal vonzza külföldre a fiatalokat
Azokat, akik szívesen vállalnának munkát külföldön, elsősorban a magasabb keresetek, illetve a magasabb életszínvonal vonzza. A külföldre vágyók 40 százaléka azért menne, hogy nyelvet tanuljon, egy harmaduk azért, hogy külföldi tapasztalatot szerezzen, amit később kamatoztathat, egyötödüket pedig a különböző kultúrák megismerése motiválja leginkább.
A korosztály nagy része a vendéglátásban szeretne elhelyezkedni, egynegyedük pedig a szolgáltatás vagy kereskedelem területén tervezne munkát keresni. Egyötödük alkalmi vagy diákmunkát vállalna, 17 százalékuk pedig gyermekfelügyeletet vállalna vagy a családgondozás területén keresne állást. Ezen kívül építőipari területre jelentkeznének még néhányan. A nagy többség általában valamilyen szakmunkát vállalna, 36 százalékuk pedig segéd- vagy betanított munkát. Szellemi vagy értelmiségi pozíciót a külföldre jelentkezők több mint kétötöde szeretne betölteni.
A külföldre vágyók több mint fele 2 évnél hosszabb időre tervezné a távollétét, egyötödük legalább 1-2 évre hagyná itt Magyarországot. A legtöbben haverokkal, barátokkal mennének ki, de jelentős az egyedül vállalkozók aránya is, kevesebb mint egyötödük a partnerével próbálna szerencsét, és csak 8 százalékuk menne a családjával együtt.
Anglia és Németország a legnépszerűbb célország
A célországok közül legtöbben Európában maradnának, és csak alig több mint egytizedük menne Európán kívüli országokba, leginkább az angol vagy a német nyelvterületű országokba pályáznának. Az első helyen Anglia, a második helyen Németország, a harmadik helyen Ausztria, a negyedik helyen pedig az USA áll.
A 15-25 éves korosztály nagy része az angol nyelvet tanulta már az idegen nyelvek közül, a második legnépszerűbb a német nyelv volt, ezt a válaszadók egyharmada tanulta már eddig is. Ezen kívül 4 százalékuk tanult franciául, 2 százalékuk olaszul és 1 százalékuk spanyolul, míg közel egyharmaduk egyelőre nem rendelkezik semmilyen szintű nyelvvizsgával. Alapfokú vizsgája viszont már több mint a válaszadók felének van, 26 százalékuk pedig sikeres középfokú nyelvvizsgát tudhat maga mögött. A felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezők aránya azonban nagyon alacsony, alig éri el a 3 százalékot.
A válaszolók közül majdnem mindenki köz- vagy felsőoktatásban tanult valamilyen nyelvet. Az idegen nyelvek közötti válasz területén a válaszadók fele az alapján dönt, hogy mennyire hasznos az adott nyelv, hány országban értik meg. Egynegyedük azt veszi figyelembe, hogy jövőbeni munkája szempontjából mennyire kamatoztatható, míg 18 százalékuk a hangzás alapján választ, nagy részüket az motiválja, hogy a későbbiekben mely országba szeretnének dolgozni vagy tanulni menni, a többeknek pedig az a fontos, hogy az adott nyelvből könnyű legyen megszerezni a nyelvvizsgát.
A családot tartják a fiatalok a legfontosabb értéknek
A fiatalok több mint egynegyede idegen nyelvű irodalmat is rendszeresen a kezébe vesz. Arra a kérdésre, hogy mi akadályozza leginkább manapság az idegen nyelv tanulását Magyarországon, a válaszadók közül legtöbben úgy vélik, hogy a magas tanfolyam- és nyelvvizsgadíjak, többen említették, hogy az emberek nem látják a nyelvtanulás hasznát, míg voltak akik úgy vélték, hogy az emberek lusták erre.
A fiatal válaszadók 67 százaléka legfontosabb értéknek a családot tartja, közel felüknek a jó állás, 45 százalékuknak pedig a pénz az egyik legfontosabb érték. Egyharmaduk említette a saját lakást, és valamivel kevesebben általánosságban a biztonságot. Fontos volt még a tudás, szakértelem jelentősége és a siker elérése, a karrier építése is.
A vártnál jobban javult az ifo németországi üzleti hangulatindexe áprilisban. 
