MTI Fotó: Máthé Zoltán |
A munkaerőhiány mellett a kiskereskedelemben a fluktuáció is komoly gondot okoz: az eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok a magasabb fizetés reményében előszeretettel váltanak munkahelyet - ami persze teljes mértékben érthető. A külföldi munkavállalás esetükben is komoly előrelépést jelenthet a fizetésekben - az uniós foglalkoztatási portálon Németországban 35 ezer, vagy például Ausztriában 5 ezer eladót keresnek -, de belföldön is találunk jelentős bérkülönbségeket az egyes munkaadók között.
Nagyon nem mindegy, mekkora üzletben dolgoznak
Ha a kisboltok és nagy üzleteket együtt vizsgáljuk, akkor látjuk a legnagyobb különbségeket: a blokkk.com összeállítása szerint a diszkontáruházakban jellemző (bruttó) átlagkereset már 300 ezer forint fölött van, míg a legkevesebbet a kisboltos könyvtárosok keresnek, mindössze 170 ezer forintot.
Ha külön vizsgáljuk a kisboltokat a nagyoktól, akkor a benzinkutasok lépnek az első helyre: itt 193 ezer forint a bérek átlaga, amivel a nagyboltos mezőny utolsó negyedét tudnák megelőzni. A kicsik között az autókereskedés a mezőny vége felé kullog 174 ezer forintos bérekkel, a nagyobbak körében viszont 300 ezer forinttal a második a rangsorban. Hasonló a helyzet a ruhás piacos árusokkal, akik a kicsik között a jobbak, a nagyok között viszont már csak a bérben hátul kullogók között találhatók meg, gyakorlatilag ugyanazzal a bérszinttel.
A kisboltosok körében továbbra sincs 200 ezer forint feletti átlagkereset, miközben a nagyboltos szakmák kétharmada már felette mozog. Pedig a bolti fizikai dolgozók több mint fele (a 144 ezer főből 81 ezer fő, 56%) a kis- és középvállalkozásoknál keresi meg a kenyérre valót.
boltméret (alkalmazottak) | 5-9 fő | 10-19 fő | 20-49 fő | 50 fő alatt | 50-249 fő | 250 fő felett | összesen |
létszám (ezer fő) |
28 | 22 | 15 | 65 | 16 | 63 | 144 |
kereset (ezer forint) | 179 | 188 | 202 | 188 | 215 | 249 | 217 |
KSH, 2018 május, fizikai foglalkozásúak létszáma és havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások |
A kereseti lehetőségeket számos tényező befolyásolja a blokkk.com összeállítása szerint. A boltosok egy év alatt 14%-kal emelték a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresetét, de hát ez csak a létszám megtartásához volt elég (a nagyságrendet nézve). De a bért ki is kell fizetni valamiből, az pedig a bevétel, amiből persze sok más kiadást is fedezni kell. Számít a szakképesítési követelmény (élelmiszer eladó például csak szakképzett lehet, a könyvesboltinál már ez nem előírás), a részmunkaidő aránya, a nyitvatartás hossza (főleg vasárnap, amikor egyébként a boltok többsége zárva tart, de aki nem, az fizethet vasárnapi pótlékot).
A munkaerő piaca is piac, így a boltos is, az eladó is mérlegelheti a boltos munka nehézségét. Van ilyen, sokat számít, például mennyi árut kell emelgetni, mennyi a vásárlószám, tehát sok boltba betérővel kell-e foglalkozni (nyilván ez más egy élelmiszerboltban, vagy egy autószalonban). És döntő az is, hol helyezkedik el a bolt, kis-, vagy nagytelepülésen, az eladóknak milyen állásválogatási lehetőségeik vannak, mit engedhetnek meg maguknak és mit vállalhatnak. Ha nem így lenne, akkor - túlzással persze - mindenki diszkontban dolgozna.
És a bérrangsor sok minden másról is árulkodik, például az élelmiszerboltok közötti 120 ezer forintos bérkülönbség mellett arról is, hogy az alapvető élelmiszerek áfacsökkentése nagyon kellett a boltos piacnak, mert a feketézés legalább ezekben az árukörökben visszaszorult, ami azért kínált némi mozgásteret a költséggazdálkodásban: a halárus például a kisboltosok között a második legjobb bérfizető, ez is az ő igazi viszonylata, a nagyokhoz mérve viszont már nem az utolsó, mint régen.
A versenyképességben is nagy a lemaradás
És a nagy baj, a nagy gond a versenyképesség oldaláról a kicsik körében van, bár mindenhonnan hiányzik a munkaerő, azért az ő vonzerejük a munkaerőpiacon vándorlásra ösztönzi az eladókat:
kisboltos bérek |
nagyboltos bérek |
||||
helyezés | bolttípus | bér (eFt) | helyezés | bolttípus | bér (eFt) |
1. | benzinkutas | 193 | 1. | élelmiszer boltos | 302 |
2-3. | halárus | 183 | 2. | autókereskedés | 300 |
2-3. | trafikos | 183 | 3. | óra, ékszer árus | 264 |
4. | ruhás piacos | 181 | 4. | bútoros | 262 |
5. | élelmiszer boltos | 180 | 5. | vegyes iparcikkes | 254 |
6-10. | bútoros | 179 | 6. | illatszeres | 250 |
6-10. | vegyes iparcikkes | 179 | 7. | ruhás | 231 |
6-10. | húsboltos | 179 | 8. | sportszeres | 229 |
6-10. | zöldséges | 179 | 9. | italos | 219 |
6-10. | italos | 179 | 10-11. | híradástechnikás | 216 |
11-14. | sportszeres | 178 | 10-11. | játékárus | 216 |
11-14. | óra, ékszer árus | 178 | 12. | benzinkutas | 220 |
11-14. | híradástechnikás | 178 | 13. | használt cikkes | 214 |
11-14. | pékárus | 178 | 14. | trafikos | 205 |
15. | használt cikkes | 176 | 15. | pékárus | 201 |
16. | illatszeres | 175 | 16. | könyvárus | 194 |
17-18. | autókereskedés | 174 | 17. | húsboltos | 193 |
17-18. | ruhás | 174 | 18. | élelmiszer piacos | 190 |
19. | játék | 172 | 19-20. | ruhás piacos | 183 |
20. | élelmiszer piacos | 171 | 19-20. | halárus | 183 |
21. | könyvárus | 170 | 21. | zöldséges | 182 |
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak 2018 május havi bruttó átlagkeresete, szakma átlaga: nagyvállalkozásokkal együtt, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, létszámbesorolás alapján, |
Nem csak a bérek terén maradnak le ugyanis a hazai kisboltok a nagyoktól, a versenyképesség terén is igen súlyos hátrányban vannak - egy-egy üzlet között több mint kétszeres az egy főre jutó árbevétel különbsége. Részletek >>