Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a kormány munkahelyvédelmi terve óriási előrelépés a magyar kis- és középvállalatok támogatásában, és túlmutat a munkahelyteremtés, munkahelymegőrzés kérdésén.
| Egy ma tartott előadásában a jegybank elnöke, Simor András arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány munkavédelmi terve miatt a hiány a 3%-os referenciaérték felett lehet. Részletek >>> |
Rogán Antal, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, Vereczkey Zoltán, Gaál József, az MKIK két alelnöke, valamint Dunai Péter, az MKIK főtitkára megbeszélést folytatott a munkavédelmi akciótervről hétfőn a kamara székházában. Holnap a kamara vezetőségével a miniszterelnök is tárgyalni fog.
Az egyeztetés utáni sajtótájékoztatón Parragh László elmondta: számításuk szerint a program végrehajtása éves szinten akár 0,8-1 százalékpontos GDP-növekedést hozhat, 1,3-1,7 millió munkavállalót érinthet kedvezően, és 150-200 ezer, de akár 300 ezer kis- és középvállalkozás is választhatja valamelyik kedvező adózási formát.
Vigyázni kell a belső ellentmondásokkal
Parragh László kiemelte: a kormány munkavédelmi tervében több kamarai javaslat is megjelenik, például a pénzforgalmi szemléletű áfafizetésre vonatkozó.
Az MKIK elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a részletek szabályozásában követni kell az eredeti célt, és megfelelő időt kell adni a vállalkozásoknak a felkészülésre. Ugyanakkor belső ellentmondást eredményezhet az, ha a szakképzetlen munkaerő foglalkoztatása kedvezménnyel jár, mert ez arra ösztönözheti a munkavállalót, hogy ne képezze magát, noha a társadalom és a gazdaság érdeke a szakképzetlen munkaerő továbbképzése - mutatott rá Parragh László.
Szemben az uniós tendenciákkal
A kamara elnöke jelezte azt is, hogy a vállalkozók még mindig jelentősnek érzik az adminisztrációs terhet, a bürokráciát, amelyet leépíteni csak politikai akarattal lehet.
Kérdésre válaszolva Parragh László rámutatott arra, hogy az elmúlt két évben Magyarországon nőtt a reálszférában a foglalkoztatás az európai uniós tendenciával ellentétben, és szerinte makrogazdaságilag hibás azt mondani, hogy a tehercsökkentés nem eredményez új munkahelyeket, mert évek távlatában nézve ez jelentős számban munkahelyeket hozhat.
Döntöttek a legnagyobb olajkitermelők: így alakítják a termelést 2026 első hónapjaiban. 
