Siralmas: se pénz, se jövőkép az egészségügyben

A 2010-es esztendő a túlélés éve lesz az egészségügyben Kaló Zoltán egészségügyi közgazdász szerint. A szakember a témában tartott budapesti konferencián azt mondta: jövőre is a járulékbevételek csökkenésével kell számolni.

A szakközgazdász fontosnak nevezte a hosszú távú kiszámíthatóságot is. Megítélése szerint nem "szabadna hagyni", hogy ágyszámcsökkentések nélkül legyenek fejlesztések, de úgy sem lehet egy nagy rendszert átalakítani, hogy annak csak vesztesei vannak. Úgy véli, olyan stratégia kell, amely konszenzuson alapul.

A Napi Gazdaság című napilap által szervezett konferencián Kaló Zoltán azt mondta: az egészségügyi kiadás minden országban meghaladja a gazdasági növekedés ütemét, bár 2006-ban az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) hosszú évek óta először volt szufficites, azóta az ágazatból valódi forráskivonás történt. Hozzátette, hogy nem az E-Alapnak van komoly deficitje, hanem a kórházaknak, gyógyszertáraknak és a beszállítóknak.

Kaló Zoltán úgy véli, a jelenlegi rendszer nem finanszírozható a rendelkezésre álló forrásokból. A szolgáltatói rendszer különböző szintjein is problémák vannak. Az alapellátásban komoly fejlesztés nem volt, öregszik a háziorvosi gárda, betöltetlen és eladhatatlan praxisok vannak. A járóbeteg-ellátás finanszírozása nem biztosítja a profitábilitást, rossz állapotban van az infrastruktúra és nincs pénz a karbantartásra sem.

A kórházfejlesztésről szólva a szakember azt mondta, hogy azok politikai alapon, egyéni érdekek mentén kiosztott források voltak. A humánerőforrás kapcsán közölte: az európai integráció révén sok orvos megy külföldre, mert itthon átlagkeresetük "szégyenteljesen alacsony", a rezidenseknél "se pénz, se jövőkép", és "ketyeg a demográfiai bomba" az alapellátásban is, a szakdolgozók száma sem elegendő.

Székely Tamás egészségügyi miniszter előadásában arról beszélt, hogy az E-alap deficitje 123,5 milliárd forint az első tíz hónapban. A tárcavezető szólt az egészségügyi érdekképviseletekkel kötött megállapodásról is, és megemlítette a struktúra átalakítására tett kormányzati javaslatokat.

A tervezett javaslatokról elmondta, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felülvizsgálta a kapacitásokat és javaslatait elküldi a regionális egészségügyi tanácsoknak, amelyek véleményezik azt, a végső szót az ÁNTSZ mondja majd ki. Kiemelte: a kapacitások újraosztása kórházbezárásokkal nem fog járni, az azonban elképzelhető, hogy egy-egy intézményben osztályok szűnnek meg az átszervezések miatt.

Csiba Gábor, a Borsod megyei kórház főigazgatója előadásában azt mondta, hogy a kórházak mintegy 100 milliárd forintos tartozását a dolgozók és a beszállítók "finanszírozzák". A kórházigazgató is úgy vélte, hogy átalakításra szükség van, de rámutatott arra: "minden átalakításhoz pénz kell". Véleménye szerint az sem járható út, hogy egy év alatt háromszor változik meg az intézményi finanszírozás.

Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa szerint népegészségügyi adatokra alapozva kell az egészségügyi ellátást szervezni, és ehhez rendelni a finanszírozást. A politikus úgy fogalmazott: a következő kormányzatnak az oktatás, az egészségügy és a szociális ágazat megerősítése, prioritásként kezelése kell, hogy legyen a célja, feladata. Az ágazati finanszírozásról szólva közölte: a teljesítményelvű rendszer nem tartható fenn, mert egy költségvetési intézménynek kiszámítható pénzügyi háttérre van szüksége, ami csak bázisfinanszírozással lehetséges.

Már 1,8 millió vakcina a háziorvosoknál
Sikerült kitenni a potyautasokat a kórházakból
Büdzsé 2010: a módosítók negyede felesleges vagy káros
10,5 milliárdot kapnak a kórházak 

MTI