Egyre többet keresnek a jól kereső magyarok, az átlagot meghaladó mértékben emelkedtek a TOP-jövedelmek 2015-ben – derül ki a Nemzeti Adó és Vámhivatal Világgazdaságnak küldött adataiból.
A jövedelmi különbségek a legjobban keresők között is emelkedtek tavaly: a leggazdagabbak elitje gyorsabban gyarapodott az átlagnál, míg a legjobban kereső százas lista végén szereplők nem tudták tartani az ütemet. Az első százba 499,7 millió forintos keresettel lehetett bekerülni – ez csak 12 százalékkal haladja meg az előző évi értéket. Ehhez képest a legmagasabb jövedelem megduplázódott.
A legmagasabb jövedelmet bevalló magyar 9 milliárd 759 millió forintos keresetről adott számot – tavalyelőtt a csúcsjövedelem 4,3 milliárd forint volt, vagyis ez összesen 124,5 százalékos növekedést jelent.
Az adatokból annyi látszik, hogy a legtöbbet kereső magyar osztalékként vette fel jövedelmét, méghozzá külföldön. A NAV adatai szerint ugyanis a legmagasabb forrásadós jövedelem tavaly 9 milliárd 756 millió forint volt – ebből azért kikövetkeztethető, hogy a legjobban kereső honfitársunk szerény bruttó 250 ezer forintos havi alapfizetést is hazatolhat valamilyen formában. A többit azonban nem itthon kereste meg, a legnagyobb forrásadós jövedelem ugyanis az adóhivatal beszámolója szerint teljes egészében külföldi osztalékjövedelem volt – írja a Világgazdaság.
Nagyon gyakori az osztalék
A legmagasabb jövedelmek között egyébként is jellemző az osztalékból származó keresmény. A legjobban kereső száz magánszemély bevallott jövedelmének 86,4 százaléka elkülönülten adózó jövedelem volt tavaly, és ezen belül is – az összes jövedelem százalékában kifejezve – 62,4 százaléka osztalék, 21 százaléka pedig árfolyamnyereség volt.
A legmagasabb munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerző a 18. helyet foglalta el. A forrásadós jövedelmek kiugró nagyságrendjét jelzi, hogy az összes fizetendő adó rangsorában az első 25 helyezettből 23 kötelezettsége főként forrásadóból keletkezett.
2015-ben a legnagyobb összevont jövedelem 3 milliárd 777,1 millió forint volt – az előző évinél 2 milliárd 657,5 millió forinttal több –, ami külföldön 35,5 százalékos adóteherrel adózott, így ez után a kereset után a kettős adóztatást kizáró egyezmény miatt Magyarországon nem kellett adót fizetni. A múlt évre vallott legmagasabb munkaviszonyból származó bérjövedelem 1 milliárd 757,4 millió forint volt, az ezen összeget szerepeltető adózónak összesen 1 milliárd 886,8 millió forint összevont jövedelme volt.