Tudatos karrierépítés, vagy kényszer a diákmunka?

A Budapesti Gazdasági Főiskola felmérése szerint a hallgatók 39%-a dolgozik tanulmányai alatt, egyrészt a pénzkereset miatt, másrészt így szereznek gyakorlati tapasztalatot már a diákévek alatt. A munkát vállalók nagyobb része állandó jellegű, határozatlan időtartamú munkaszerződéssel rendelkezik (43%), de közel ugyanilyen arányban vannak azok, akik diákmunka, vagy gyakornoki munka keretében dolgoznak (36%).

Az is meghatározó, hogy kell-e fizetni az iskoláért

A kutatásból kiderült: azoknak a hallgatóknak, akik nappali tagozaton tanulnak, mintegy harmada vállal munkát a tanulás mellett, míg a levelező és távoktatásos képzési rendben részt vevők közel 90%-a dolgozik. Bár a nappali hallgatók esetében gyakoribb az alkalmi, vagy határozott időtartamra szóló munkavállalás (52%), több mint egyötödük helyezkedik el teljes állásban már a felsőoktatási tanulmányok alatt. A levelező és távoktatásos munkarendben tanuló hallgatóknál ez az arány jóval magasabb, 90% feletti.

Nagymértékben befolyásolja a munkavállalást az is, hogy a hallgatóknak kell-e fizetniük a tanulmányaikért. Az önköltséges finanszírozási rendben tanulók közül ugyanis 56% dolgozik tanulmányai mellett, míg az állami ösztöndíjas képzésben részt vevők esetében ez az arány 31%. Azok, akik önköltséget fizetnek tanulmányaikért, nagyobb eséllyel helyezkednek el főállásban (68%), míg az állami finanszírozású helyeken tanulók között népszerűbb a diák-, vagy gyakornoki munka (52%).

Fontos, hogy szakmába illő legyen a munka

A munkavállalási hajlandóság és a munkavégzés jellege erős összefüggést mutat a hallgatók életkorával: minél idősebb a hallgató, annál nagyobb hangsúlyt kap az állandó jellegű, határozatlan idejű munkaviszony, míg ezzel párhuzamosan a diákmunka egyre kisebb szerephez jut.

A hallgatók többsége a saját szakterületén (17%), vagy ahhoz közeli területen (50%) vállal munkát; az egyéb területeken többnyire alkalmi jellegű munkákat végeznek.