2012 óta nem volt olyan magas az infláció, mint amit most tapasztalunk Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint akkor éves szinten 5,7 százalékkal, 2021-ben pedig 5,1 százalékkal emelkedtek az árak, miközben decemberben már 7,4 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához képest. A fogyasztók napi szinten érzik a változást, ha tankolnak vagy bevásárolnak, de kevesebb szó esik arról, hogy milyen hatással van a pénzromlás a vállalatokra. A legalább 2 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező magyarországi cégek egyéves várakozásait vizsgáló K&H nagyvállalati növekedési index alapján az utóbbi időben már számukra is meghatározó tényezővé vált.
A nagyvállalatok jellemzően érvényesíteni tudják áraikban az inflációt, azonban ezzel együtt is nehézséget okoz számukra. Ez feltehetően azzal magyarázható, hogy alapanyagköltségeik nagyobb mértékben drágultak, mint a pénzromlás átlagos üteme, illetve a bérköltségek inflációt követő emelkedése a foglalkoztatottak magas száma miatt meghatározó plusz költséget jelent. A helyzet valószínűleg rövidtávon nem lesz könnyebb. Bár az infláció 7,4 százalékkal decemberben tetőzhetett, várhatóan 2022-ben is magas marad – értékelte az eredményeket Patrick Van Overloop, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője. Jelenleg ott tartunk, hogy 2021 negyedik negyedévében a vállalatok közel kétharmada (64 százalék) tudta érvényesíteni áraiban az inflációt, szemben a harmadik negyedév 54 százalékos arányával.
A mezőgazdaság szembesült a legnagyobb kihívással
Az agrárcégek mindössze 56 százaléka tudja érvényesíteni az inflációt áraiban. Az iparban, építőiparban szintén a vállalatok 56 százaléka, a szolgáltatóiparban 58 százalékuk, a kereskedelemben azonban az átlagot jóval meghaladva 74 százalékuk emelt árat legalább a pénzromlás mértékével. Amíg azonban a teljes nagyvállalati szektor 57 százalékának okoz nehézséget a pénzromlás, ez az arány a mezőgazdaságban 85 százalék. Ennek oka, hogy itt a fuvarozási díj komoly költségtényező, és a műtrágya is kiemelkedő mértékben drágult – mindezt eddig nem feltétlenül tudták beépíteni az áraikba. Ehhez képest az iparban, építőiparban a cégek 64, a kereskedelemi és a szolgáltató szektorban pedig mindössze 53 százalékának jelent kihívást az infláció.
Az elmúlt órában Olaf Scholz német kancellár belügyminiszterével, Nancy Faeserrel megérkezett Magdeburgba. 
