.jpg)
A magyar vállalatok versenyképességének növelését, az egyes piacok közötti szinergiák kihasználásának lehetőségét is nyújtja a vállalkozásoknak a külföldi beruházás A magyar vállalatok versenyképességének növelését, az egyes piacok közötti szinergiák kihasználásának lehetőségét is nyújtja a vállalkozásoknak a külföldi beruházás, így az hozzájárul a magyar gazdaság stabilitásához - mondta Süveges-Szabó László, az ITD Hungary üzletfejlesztési igazgatója az MTI-nek Plovdivban, annak kapcsán, hogy Magyarország partnerország volt a legnagyobb délkelet-európai műszaki vásáron.
Az ITD Hungary rendelkezik az ehhez szükséges forrásokkal, hiszen uniós pénzeket is elnyert e tevékenysége fejlesztéséhez - tette hozzá az igazgató, aki szerint ebből a pénzből 2009-ben és 2010-ben szektoronként 10-15 rendezvényt (konferenciát, kiállítást, inkubátor programot tudnak finanszírozni. A rákövetkező év azonban már nehezebb lehet finanszírozási szempontból. Ezért kell ebben a két évben bizonyítanunk, hogy e tevékenység eredményes, és feltétlenül szükséges - mondta.
Az igazgató szerint a magyar cégek számára azért is elengedhetetlen a külpiaci megjelenés, mert ha már csak néhány száz kilométeres hatókörben szeretnék is kifejteni aktivitásukat, akkor is külföldön kel tevékenykedniük. Emellett a külpiaci megmérettetés fontos mutatója annak, hogy mennyire képesek teljesíteni a nemzetközi elvárásokat.
A versenyképesség e tekintetben a korábbiaknál is fontosabb, hiszen az uniós csatlakozással a magyar vállalkozások egy 500 milliós piac részeseivé váltak - jegyezte meg. Ez a helyzet egyrészt növelte a külpiaci lehetőségeket, másrészt azt is eredményezte, hogy az uniós piac 2 százalékát adó hazai piacon is egyre több uniós ország vállalkozásával kell felvenniük a versenyt a magyar cégeknek.
Az igazgató szerint a válság is növeli a tőkekivitel lehetőségeit és időszerűségét. Többszörös előnyre tehetnek szert ugyanis azok a cégek, amelyek a fellendülés előtt szereznek reményteljes pozíciókat olyan piacokon, ahol az átlagosnál gyorsabb fejlődés várható. Ez az alapja annak a stratégiának, hogy az ITD a leginkább az EU-hoz legutóbb csatlakozott országokban, illetve Cseh- és Lengyelországban, illetve az EU-n kívüli balkáni országokban, valamint a FÁK országok közül a Magyarországhoz közelebb esőkben fokozza aktivitását. "A túlélés eszköze a külpiaci megjelenés" - fogalmazott a szakember.
Az ITD számos eszközzel segíti a cégeket, nemcsak azzal, hogy egy kiállításon a költségek mintegy 80-85 százalékát nem a cégeknek kell viselniük, hanem azzal is, hogy segítik a partnerek fellelését már a kiállítások előtt is és, ugyancsak segítik a cégeket a külpiaci megjelenésre való felkészülésre. A legújabb eszköz a tervek szerint az úgy nevezett info pontok lennének, amelyekből eddig egy jött létre Podgoricában, s a tervek szerint 7-8 alakul még a közel jövőben - mondta az igazgató.
A magyar tőkekivitel dinamikusan alakult az elmúlt években. Miközben az eltelt mintegy 18 évben csaknem 70 milliárd euró érkezett Magyarországra, a magyar tőkekivitel állomány jelenleg mintegy 14 milliárd euró. Ennek nagy része 2004 óta valósult meg. E folyamatban eddig a "magyar multik", a regionális szerepre törő magyarországi központú cégek játszották a fő szerepet, e cégek adták a befektetések 80-85 százalékát. Az igazgató szerint a kis és közepes vállalkozások súlyának növelése bár nem könnyű feladat, mégis szükséges, már csak azért is, mert e cégek szerepe a foglalkoztatásban is hangsúlyos.
Tőzsdei cégek: mindenki elárulja a fizetéseket?
Közösen ösztönöznénk a kkv-ket Bulgáriával
Svájci támogatással fejlődhet az északi régió
Garanciaszervezetek segítették a kkv-kat
Az igazgató szerint a tapasztalatok a válság időszakában is igazolják ezt a tételt, mert azokat a cégeket, amelyek külföldi érdekeltséggel rendelkeznek, kevésbé viseli meg a válság. A magyar államnak ezért is támogatnia kell a tőkekivitelt, főként a kis és közepes cégekét, amelyek nem rendelkeznek elegendő anyagi hátérrel a piacra lépés extra költségeinek fedezésére.
| Viszik a fejlesztési hiteleket a vállalkozók |
Az igazgató szerint a magyar cégek számára azért is elengedhetetlen a külpiaci megjelenés, mert ha már csak néhány száz kilométeres hatókörben szeretnék is kifejteni aktivitásukat, akkor is külföldön kel tevékenykedniük. Emellett a külpiaci megmérettetés fontos mutatója annak, hogy mennyire képesek teljesíteni a nemzetközi elvárásokat.
A versenyképesség e tekintetben a korábbiaknál is fontosabb, hiszen az uniós csatlakozással a magyar vállalkozások egy 500 milliós piac részeseivé váltak - jegyezte meg. Ez a helyzet egyrészt növelte a külpiaci lehetőségeket, másrészt azt is eredményezte, hogy az uniós piac 2 százalékát adó hazai piacon is egyre több uniós ország vállalkozásával kell felvenniük a versenyt a magyar cégeknek.
Az igazgató szerint a válság is növeli a tőkekivitel lehetőségeit és időszerűségét. Többszörös előnyre tehetnek szert ugyanis azok a cégek, amelyek a fellendülés előtt szereznek reményteljes pozíciókat olyan piacokon, ahol az átlagosnál gyorsabb fejlődés várható. Ez az alapja annak a stratégiának, hogy az ITD a leginkább az EU-hoz legutóbb csatlakozott országokban, illetve Cseh- és Lengyelországban, illetve az EU-n kívüli balkáni országokban, valamint a FÁK országok közül a Magyarországhoz közelebb esőkben fokozza aktivitását. "A túlélés eszköze a külpiaci megjelenés" - fogalmazott a szakember.
Az ITD számos eszközzel segíti a cégeket, nemcsak azzal, hogy egy kiállításon a költségek mintegy 80-85 százalékát nem a cégeknek kell viselniük, hanem azzal is, hogy segítik a partnerek fellelését már a kiállítások előtt is és, ugyancsak segítik a cégeket a külpiaci megjelenésre való felkészülésre. A legújabb eszköz a tervek szerint az úgy nevezett info pontok lennének, amelyekből eddig egy jött létre Podgoricában, s a tervek szerint 7-8 alakul még a közel jövőben - mondta az igazgató.
A magyar tőkekivitel dinamikusan alakult az elmúlt években. Miközben az eltelt mintegy 18 évben csaknem 70 milliárd euró érkezett Magyarországra, a magyar tőkekivitel állomány jelenleg mintegy 14 milliárd euró. Ennek nagy része 2004 óta valósult meg. E folyamatban eddig a "magyar multik", a regionális szerepre törő magyarországi központú cégek játszották a fő szerepet, e cégek adták a befektetések 80-85 százalékát. Az igazgató szerint a kis és közepes vállalkozások súlyának növelése bár nem könnyű feladat, mégis szükséges, már csak azért is, mert e cégek szerepe a foglalkoztatásban is hangsúlyos.
Tőzsdei cégek: mindenki elárulja a fizetéseket?
Közösen ösztönöznénk a kkv-ket Bulgáriával
Svájci támogatással fejlődhet az északi régió
Garanciaszervezetek segítették a kkv-kat
MTI
Kellemes napon van túl a BUX, a bluechipek zöldben zárták a napot.
