„A vasúti közlekedés társadalmi, gazdasági helyének és szerepének elemzése, a fejlesztés fő irányainak behatárolása” című tanulmányt mutatták a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának kutatói.  A tanulmány szerzői 16 pontban összegezték megállapításaikat és javaslataikat.

Legnagyobb problémát a lassújelek okozzák

A kutatás eredménye alapján a közlekedéspolitikai döntésekben a közösségi közlekedésen belül a vasúti közlekedést vezető helyre kell pozícionálni, elsősorban a vasút környezetkímélő, energiatakarékos sajátossága, és alacsony baleseti mutatója miatt. A javaslat többek között magában foglalja, hogy az autópálya és a vasúti pályahasználati díjak egyensúlyba hozatalát.

A vasúthálózat esetében a kutatás a hálózat sűrűséget jónak értékelte, azonban a Budapest közeli vágányszám növelése és a lassújelek megszüntetése a közeljövő fontos feladata. A lassújelek megszüntetésétől a kutatók a menetidő 15 százalékos csökkenését, és a járműelhasználódási mutatók javulását várják. Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a legnagyobb problémát a lassújelek okozzák, amelyek ütemes felszámolása kulcsfontosságú a versenyképes utasvonzás érdekében. Az eddig alkalmazott pályafelújítások helyett pályakorszerűsítést kell végezni, amelynek nagysága minimálisan évente 200 km-t jelentene.

A BME kutatóinak véleménye szerint a MÁV-nak a beruházási gyakorlaton is változtatni kell, véleményük szerint az üzemeltetési és fenntartási költségek emelkedésének elkerülésére csökkenteni kell a járműtípusok számát, az új típusoknak újabb gyártóktól az állagba kerülését.

A MÁV fő feladataként jelölték meg a járműpark és az infrastruktúra korszerűsítést, mellyel a vasúti közlekedés felé lehet fordítani az utazási és áruszállítási igényeket. Kiemelt feladat az ingázó munkavállalókat támogató P+R és B+R szolgáltatások fejlesztése is, valamint fontos feladat további kerékpárszállításra alkalmas járművek üzembe állítása is.

Gyakoribb, kisebb vonatokkal gazdaságosabban

Az elemzés szerint a MÁV összhálózatának mindössze 35 százaléka villamosított, amely nem közelíti meg az EU-ban és ezen belül a szomszédos államokban érvényesülő átlagos jellemző százalék-értéket, mindezek fényében alapvető prioritást kell, hogy élvezzen a villamosítás fokának további növelése.

Hangsúlyos szerepet kell, hogy kapjon a közeljövőben az ütemes menetrend további bevezetése, melyhez szükséges az egy vágányú pályák második vágánnyal történő kiépítése, ha a korszerű biztosító berendezések telepítése nem hozza meg a várt eredményt. A személyszállítás fejlesztéséhez szükséges a vonatgyakoriság határozott növelése. Ezekkel az intézkedésekkel a szakértők úgy vélik, hogy a vasúti közlekedés utasvonzóbb lesz, és érvényesül a "gyakoribb, kisebb vonatokkal gazdaságosabban" közlekedéspolitikai alapelv.

Felül kell vizsgálni a MÁV-on belüli személyzetfejlesztés megszüntetésére hozott döntéseket, mivel és az állami képzési rendszerhez a jelenlegi személyzetfejlesztési rendszer csak esetszerűen kapcsolódik. Az elővárosi közlekedés javítása érdekében a MÁV-START, a BKV, és a VOLÁN vállalatok működését több szinten is össze kell hangolni. A kutatok javaslatai alapján egységes jegyrendszert kell kialakítani, valamint a menetrendeket össze kell hangolni.

Elővárosokban növelni kell a megbízhatóságot és csökkenteni kell a zsúfoltságot

A BME kutató mindezek mellett az elővárosi vonalak esetében további utasok megnyerése érdekében a megbízhatóság fejlesztését, és a zsúfoltság csökkentését javasolják. A kutatás alapján a fejlesztés területén is van min javítani a vállalatnak, a vasúti utastájékoztató, helyfoglalási és jegykiadó rendszerek fejlesztését tartják szükségesnek.

Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója megköszönte az alapos kutatómunkát, a megszívlelendő megállapításokat és javaslatokat, hozzátette, hogy ők is látják a magyar vasút gyenge pontjait, melyek orvoslásával kapcsolatos törekvéseiknek, csak a rendelkezésre álló erőforrások szabhatnak határt.