A Coface Hungary adatai szerint az elektronikával és a számítástechnikával foglalkozó cégek körében több mint hatvanöt százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma az első negyedévben 2011 azonos időszakához képest, miközben országos átlagban 25 százalékkal emelkedett. A mutatók jelzik, hogy az elmúlt évek hazai gazdaságot sújtó csapásait nehezen viselte a szektor, igaz, az eljárások száma alacsony, az összes regisztráltnak alig négy százalékát teszik ki. Az esetek 70 százaléka végelszámolás, ezen belül is a kényszer-végelszámolások a legjellemzőbbek. Az ügyek másik nagy hányadát a felszámolások teszik ki, a vizsgált időszakokban csődeljárást pedig nem kezdeményeztek.
A Nokia és az Elcoteq bezárása sem segített
A legnagyobb ütemben a végelszámolások nőttek, ezen belül pedig kiugróan emelkedett – közel megtriplázódott – az elrendelt egyszerűsített végelszámolások száma. Az eljárások alá vontak jellemzően 300 millió forint forgalom alatti, kisebb vállalkozások voltak. Mivel ezen társaságok bevételének nagy részét a tulajdonosok főállásuk mellett végzett tevékenységéről kiállított számlák alkották, a vállalkozásokat sújtó teher növekedésével ezen cégek fenntartása már nem rentábilis. Az elemzés szerint feltételezhetően ezen okokból döntöttek úgy a kisebb cégek, hogy egyszerűsített végelszámolás keretében zárják be a vállalkozásukat. Kérdés, hogy a megszűnő vállalkozások bevételei a társasággal együtt eltűnnek, vagy a feketepiacra kerülve adózatlan és ellenőrizetlen formában jelennek meg.
|
|
Kárpáti Gábor, |
Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyevezetője elmondta, hogy az ágazat szereplőit komolyan érinthette néhány nagyobb multi (egyebek között az Elcoteq, a Nokia) magyarországi gyáregységeinek bezárása, illetve kapacitásainak jelentős csökkentése is. A kormányzati intézkedések – az áfa vagy a járulékok emelése – szintén jelentős problémákat okoztak. Emiatt a piaci szereplőknek fel kell készülniük a növekvő kockázatok kezelésére az elektronikai cégek esetében is.
Az adatok alapján a hazai cégek közül minden második magyar cég számít kimondottan vagy közepes mértékben kockázatos üzleti partnernek; de az elektronikai és számítástechnikai tevékenységet végzők helyzete még az első negyedéves magas fizetésképtelenségi adatok ellenére is jobb, mint az országos átlag. A kockázati szinteket is kibontva az látszik, hogy a legrosszabb kockázattal rendelkező cégek között az ágazatot képviselők kisebb arányban szerepelnek, számuk alacsonyabb az országos átlagnál.
A multik miatt nem olyan elkeserítő a helyzet
Kockázati szempontból a fókusz a középmezőnyön van, amely az ágazat cégeinek egynegyedét teszi ki. Lényeges kérdés, hogyan alakul idén ezeknek a cégeknek a megítélése – nemcsak ebben az ágazatban, hanem a hazai piaci szereplők egészére vonatkoztatva – hívja fel a figyelmet Kárpáti Gábor. Gyengébb teljesítmény esetén számos cég megítélése romolhat, mellyel tovább nő a kockázatosnak minősítettek aránya, közelítve az országos átlaghoz.
A szakértő szerint ugyanakkor jó hír, hogy a vizsgált cégek az ágazatban felülreprezentáltak a jó kockázati kategóriákba eső vállalkozások. Ennek egyik oka, hogy a szektor dinamikusan fejlődött az elmúlt időben. Másrészt ezek nagy részében multinacionális tulajdon(rész) van, azaz: biztosítottak, és élnek a kockázatkezelés eszközével, így mind békeidőben, mind válság idején képesek eredményesebben kivédeni a követelés-kiesésből eredő veszteségeket – osztja meg tapasztalatait az ügyvezető. A követelésbiztosítás, a vevőminősítés és a folyamatos monitorozás miatt stabil és jól fizető vevőkörrel rendelkeznek, amely kihat a szállítói láncban található összes partnerre is, hiszen egy-egy dominó eldőlését képesek semlegesíteni és a fizetésképtelenséget egy-egy cégre korlátozni.
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
