A vállalkozók folyamatos nyomás alatt voltak 2022 folyamán, és a jövő év talán még több turbulenciát tartogat. Sokan a “teher alatt nő a pálma” elv szerint bővültek és szárnyaltak, többen vannak viszont, akiket megviselt a kata-törvény változása, az infláció okozta vásárlóerő- és keresletcsökkenés, a Covid utóhatásaként és az orosz-ukrán háború következtében részben újra kialakult alapanyaghiány, valamint a szakemberek által egyre inkább emlegetett és előrejelzett, lassan begyűrűző világgazdasági válság. A vállalkozók közt akadnak bizakodók 2023-at illetően, de a többség biztonsági játékot tervez játszani.
A kitöltőkről
A Billingo több mint 3 ezer válaszadóval lebonyolított kutatása a vállalkozók költségterheit és a jövő évi terveket érintette. Hogy milyen változásokat tapasztaltak a vállalkozók az elmúlt hónapokban a működési költségeiket tekintve, mire számítanak a jövőre nézve, és hogyan készülnek az előttük álló kihívásokra ezen a területen. Többségében egyéni vállalkozók (62 százalék), de számosságában jelentős mennyiségű társasági vállalkozás (Kft., Bt. 32 százalék) is csatlakozott a felméréshez. A rutinos, több mint 3 év vállalkozói tapasztalattal rendelkezők voltak felülreprezentáltak a mintában (70 százalék).
A vállalkozók idei kiadásai
A 2022-es költségeket a tavalyiakkal összehasonlítva kirajzolódik, hogy az idei év megágyaz a 2023-as emelkedésnek. 2021 végéhez képest mostanra 11-50 százalékos rezsinövekedésről számolt be a legtöbb vállalkozó. A munkabéreket illetően majdnem 52 százalék jelölte meg azt, hogy az idei évben nem volt még szükség jelentős béremelésre az alkalmazottai körében, azonban közel 30 százalékuknak már az idén 11 és 50 százalék közötti bérnövelést kellett végrehajtaniuk az alkalmazottaik megtartása érdekében.
Az igénybevett eszközök és szolgáltatások esetében a válaszadók 25 százaléka nagyjából 11-25 százalékos áremelkedésről számolt be, további 25 százalékukat 26-50 százalékos áremelés sújtotta. A válaszadók csupán 15 százaléka tudta elkerülni a jelentős költségnövekedést az idei évben az eszközök és szolgáltatások beszerzésében.
A tervek és várakozások a költségek csökkentésére
A költségmegtakarítás terén a vállalkozók a legmarkánsabb segítséget az adóterhek csökkentésében látják (41 százalék), de ennek befolyásolására értelemszerűen nem sok eszközük akad. Vannak viszont más területek, amelyekre van ráhatásuk: az eszközbeszerzések csökkentését 27 százalékát emelte ki, és az is látszik, hogy a rezsiköltségeken, igénybevett szolgáltatásokon, valamint az anyag-, illetve marketingköltségeken is azonos válasz-arányban, körülbelül 15 százalékuk tudna, illetve tervez is spórolni.
Az is látható azonban, hogy a válaszok több mint 15 százalékában a vállalkozók vagy nem tudnak min spórolni, vagy még nem sikerült azonosítaniuk a megtakarítási lehetőségeket. Feltehetően ez a feladat most minden vállalkozó számára kulcsfontosságú feladat az elkövetkező hónapok kihívásaira való felkészülésben.
2023 - aggódnak az új évtől, de megoldásokat keresnek
A válaszadók legnagyobb része az inflációt látja a legfőbb fenyegetőnek 2023-ban, kimagasló, 76 százalék ikszelte be ezt a rubrikát. A szabadszöveges válaszok szerint az inflációs nyomás nemcsak a beszerzési oldalon jelenik meg: ha az árak emelkedése miatt a fogyasztóknál kevesebb pénz marad, azzal csökken a fizetőképes kereslet is, így a vállalkozók a beszerzési és az árbevételi oldalon is rosszabbul járnak, ami aggasztja a válaszadók zömét.
Az inflációt követően és a növekvő rezsit megelőzően a legmagasabb értékelést a gazdasági szakemberek által sokat emlegetett közelgő recesszió kapta (54 százalék), de persze a további árfolyamkockázattal is szembesülni kényszerül a cégek jó része, 40 százalékmlegalábbis számít rá. A válaszadók 44 százaléka a vállalkozását érintő esetleges kormányzati gazdaságpolitikai intézkedéstől is tart, amelyekre gazdasági válság idején akár számítani is lehet.
Meglepő adat, hogy az újabb járvány kitörésétől, vagy az orosz-ukrán háború eszkalálódásától a vállalkozók inkább csak kisebb része tart, 13 százalék jelölte meg az előbbit, míg 26 százalék az utóbbit.
A bizonytalan jövőképre és a várható költségnövekedésre felkészülve a lehetséges megoldások terén felkínált válaszlehetőségek közül akár egyszerre több praktikát is megjelölve a válaszadók 53 százaléka afelé tendál, hogy új ügyfeleket szerezzen, és új piacokon próbálkozzon, ezzel stabilizálva vagy esetlegesen megnövelve az árbevételeit. Van tehát egy előremenekülő tendencia.
A hatékonyságnövelés és a költségek optimalizálása a másik fókuszpont. 25 százalék még ebben az időszakban is fejlesztéseket és beruházásokat tervez a fejlődés érdekében. A hatékonyságnövelés mellett fontos szempont még a költségek csökkentése, amelyet 19 százalék digitalizációval oldana meg, 33 százalék megtakarításban gondolkodik, az anyagköltségek és beszállítók árainak optimalizálását 15 százalék fogná meg, a piaci visszalépést 7 százalék tervezi.
A digitalizáció ereje felértékelődik
Abban a tekintetben, hogy az előttünk álló gazdaságilag nehéz időszakban a digitalizáció miben segítheti a vállalkozás működését, a válaszadók a gyorsabb működést és az egyszerűbb folyamatokat látják legfontosabb erényének.
Több válaszlehetőség megjelelölésével a 65 százalék gondolja úgy, hogy a vállalkozás ügyeit rövidebb idő alatt oldhatja meg általa. A válaszadók 44 százaléka azt találta fontosnak, hogy csökkenti az adminisztratív terheket és így a költségeket, 30 százalék szerint növeli az önállóságot, 29 százalék szerint kevesebb a hibalehetőség egy digitalizált vállalkozásban, majdnem 13 százalék szerint pedig a bérköltségeken spórol.
A konkrét digitális eszközök vizsgálata során, arra a kérdésre, hogy mely megoldásban látnak értéket a költségek csökkentésére, a válaszadók az online számlázót jelölték meg az elsődleges eszközként. A megkérdezettek 46 százaléka voksolt a számlázó programra. Majdnem 37 százalék könyvelő programot tartja ebből a szempontból kiemelkedő hasznosságúnak.
A sales, valamint a vállaltirányítási terület és a projektmenedzsment digitalizációján belül nagyjából ugyanolyan arányban, 16-16 százalékban látnak potenciált a költségek csökkentése érdekében.
Ami talán meglepő, hogy a válaszadók több mint 20 százaléka nem használ még olyan digitális megoldásokat, amelyekkel a költségeiket, illetve a működési hatékonyságukat jelentősen javítani tudnák.
2023-ban a vállalkozói szféra nagyobb szelete láthatóan jelentős céges költségnövekedésre számít, 11-50 százalék közötti emelkedést prognosztizál a kitöltők 64 százaléka. Feltehetően ennek kompenzálására áremelést is terveznek saját termékeik és szolgáltatásaik értékesítése során, de itt inkább a 25 százalékig terjedő áremelés volt az uralkodó választás, ugyanis a kitöltők zöme, 60 százalék maximálisan eddig a szintig emelne.
Akadt természetesen olyan válaszadó is, aki jócskán a 25 százalék feletti áremeléssel tervez, azonban arra is van példa, hogy egyes vállalkozók egyáltalán nem az áremelés lehetőségében látják a helyzetük megoldását. Mindkét utóbbi esetben a minta nagyságához képest a válaszadók a jelentős kisebbséget képviselték.
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
