Bár a késett napok száma javuló képet fest, növekedett azon számlák aránya, melyek késve fizettek ki. Igaz, az utolsó negyedévekben jellemzően magasabb a határidőben fizetett számlák aránya, mint az év többi időszakában, azonban a 63,46 százalékos mutatót – mely a határidőben fizetett számlák arányát mutatja szeptember végéig – már elég nehéz lenne felhúzni a tavalyi szintre, ezt közölte a Bisnode a Privátbankár.hu-val.
Szigorúbbak lettek az előírások
A cég mérései alapján az év első háromnegyedében kissé szigorodott az átlagos számlafizetési határidő Magyarországon, mivel 27,44 napról 26,29-re csökkent a számlák kiegyenlítésére adott idő. Szerencsére ez a tendencia nem indukálta az átlagos késedelem növekedését, ami így 15,51 napra csökkent. Az idei évben mindkét mutató elkezdett visszaesni, közelítve ezzel a 2016-ot megelőző két év számaihoz. Míg a fizetési határidő tekintetében nem mindenki örülhet ennek a változásnak, az átlagos késedelem csökkenése egyértelműen pozitív trendként értelmezhető.
Ugyanakkor nemcsak az átlagos késedelem és fizetési határidő csökkent 2016-hoz képest; a határidőben fizetett számlák részaránya is mérséklődött, számszerűen 3,15 százalékponttal romlott, ami a korábbi évek szerényebb mozgásaihoz képest nem elhanyagolható.
Legalább néhányan komolyan veszik magukat
A legkisebb fizetési határidőt a művészettel, szórakoztatással és szabadidős tevékenységgel foglalkozó cégek körében tapasztalhatjuk, ahol nem éri el a 15 napot sem a számlák lejárati dátuma és a kiállításuk közötti időszak. Ugyancsak szigorú – 18 nap alatti – fizetési határidőt alkalmaznak a bútorgyártó, a szálláshely-szolgáltató és vendéglátóipari, valamint az egyéb és az egészségügyi szolgáltatást nyújtó cégek is.
A legmagasabb arányban a bányászattal foglalkozó cégek rendezik határidőben a kötelezettségeiket, ők ugyanis négyből három számlát legkésőbb a lejárat napján kifizetnek. Ugyanakkor nem ez az iparág kapta a leghosszabb fizetési határidőt a magyar piacon az elmúlt időszakban, hiszen a szektor fizetési fegyelme 23 napos átlagos határidő mellett volt ennyire kiemelkedő.
A legnagyobb fizetési határidővel továbbra is a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása terén, a gépiparban és a vegyiparban lehet számolni, bár közülük már csak a lista élén álló számítástechnikai szektorban haladja meg a 40 napot a mutató. Az ötödik leghosszabb határidőt kapó mezőgazdaságban pedig a 30 napot sem éri el a szektor átlagos fizetési határideje; itt is érezhető tehát a cikk elején már kiemelt szigorodás. A papíripart tavaly külön említettük, mivel igen magas (35 nap körüli) átlagos fizetési határidő mellett itt volt a második legalacsonyabb a határidőben kifizetett számlák részaránya. Idén viszont a 32,08 napra csökkenő határidő mellett több mint négy százalékpontot javított a rendben fizetett számlái arányán, bár még ezzel az eredménnyel is a sereghajtók táborát gazdagítja.
Baranya a legszigorúbb
A legszigorúbb bánásmódban Baranya megye cégeit részesítik partnereik, míg 33 napos átlagos határidőt a Somogyban működők számára biztosítanak. Hasonlóan kedvező fizetési feltételekkel kell kiegyenlíteniük tartozásaikat Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala megye vállalatainak. Baranya mellett pedig szintén szűk, átlagosan 23 napos fizetési határidőt alkalmaznak Bács-Kiskun és Tolna megye cégeinél.
A legnagyobb fizetési késedelemmel Nógrád megyében kell számolni, ahol a késedelemmel fizető cégek utalásaira átlagosan még 33 napot kell várnunk a lejáratot követően. Negatív értelemben utána következik Szabolcs-Szatmár-Bereg, majd Pest és Baranya megye, azonban itt ugrásszerű különbséget tapasztalunk a listavezető eredményeihez képest, hiszen utóbbiak mindössze 18, illetve 17 napos késéseket mutattak a beérkezett számlák alapján. A legpontosabban – átlagosan 10 nap késéssel – Zala és Komárom-Esztergom megye vállalkozásai tesznek eleget fizetési kötelezettségeiknek, őket pedig 11 napos átlaggal Vas megye követi.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
