Berlin: ahol a vad ötletek tombolnak, és nemcsak a tőke

Berlin: állandóan mozgásban

A német startupokra a DeinBus története kapcsán figyeltem fel először: három hamburgi egyetemista olcsó buszos utazással törte meg a távolsági járatok állami monopóliumát, alaposan leszorítva ezzel a közlekedési díjakat és a károsanyag-kibocsátást. A gigavállalat Deutsce Bahnnal még a bíróságon is megküzdöttek, Góliát végül elbukott, a távolsági közlekedés piacát Németországban a három bátor fiatal miatt liberalizálták, az új szabályozás év eleje óta él.

Ahol a digitális kor nomádjainak meg kell állniuk

Ha feltörekvő cégekről beszélünk, Európa kapcsán mindig London és a skandináv térség (Dánia, Finnország) vagy újabban a Baltikum, elsősorban Észtország kerül elő. Pedig Németország is egyre erőteljesebben támogatja az induló cégeket, Berlin pedig igazi startup-paradicsom kezd lenni, sőt, a fiatal ötletgazdák számára az egyik legizgalmasabb helyszín jelenleg a kontinensen. Berlin erőssége ugyanis a zene, nem meglepő, hogy a startup-világ a német fővárosban épp e köré kezdett el szerveződni, ennek egyik legjelentősebb képviselője a ma is berlini központtal működő Soundcloud.

Berlinben ugyanúgy megvan a "multikulti", mint az Európa startup-fővárosának tartott Londonban, de itt a hangulat nem olyan "vonalas", a cégvezetők egy része szerint a német főváros éppen ezért tökéletes arra, hogy ha valaki lazán, oldottabb hangulatban akar kapcsolatokat építeni, akár a kockázati tőkések irányába is (persze, ízlések és pofonok). A város támogatja amúgy az induló cégeket és sokan azért is ideteszik a székhelyüket, mert olcsóbb, mint London. A német főváros központjában akár 250 euróért is bérelhetünk már egy nagyobb irodát.

A startupperek azért is szeretik ezt a környezetet, mert nagyon inspiráló, rengeteg az izgalmas és modern látnivaló a városban, a kultúrák keveredése és a nyitottság, a befogadókészség, amit az itteni cégek mutatnak, mind olyan lendület adnak, amit még egy tőkebefektetés sem tud folyamatosan fenntartani. Az itteni céges ökoszisztéma ráadásul már el kezdett kiépülni az évezred elején, a sikertörténetek alapítói pedig tevékenyen részt vesznek abban, hogy ez a pezsgés fenn is maradjon. A berlini startup-ökoszisztéma meglehetősen "gyors ciklusú", vagyis többen megízlelték már, milyen mikor egy projekt bedől - ezek azonban értékes tapasztalatok.

A vad ötletek városa

A Samwer-testvérek

Az Oxfordban tanult Alexander Samwer két testvérével alapította meg online aukciós portálját 1999-ben Alando.de néven, a srácok húszas éveik közepén jártak, épp hogy befejezték tanulmányaikat. Ősszel már az eBay alapítójával tárgyaltak, végül első projektjüket 43 millió dollárért adták el az amerikai vetélytársnak. Következő, Jamba! (az angol nyelvterületen Jamster) nevű, mobiltartalmakat szolgáltató cégüket már 240 millió dollárért adták tovább 2004-ben. A sikergyárosok ezután megalapították saját startup inkubátorukat, a Rocket Internetet, mely előszeretettel ültet át már meglévő, amerikai cégmodelleket más célországokba, főleg az e-kereskedelemben, ilyen például a 2008-ban alapított Zalando. De más projekteket is támogatnak, hasonló sikerrel, például a 2011-ben alapított szálláshely-szolgáltatással foglalkozó közösségi oldalt, a Wimdu-t. A cég csak két éves, de a berlini központban már 250-en dolgoznak, hihetetlen tempóban növekszik, már 100 ezer regisztrált felhasználójuk van (utazási blogjuk pedig kifejezetten szórakoztató).

Wooga: most éppen 272 alkalmazottal

"A vad ötletek itt sokkal fontosabbak egy projekt elején, mint a nyereségesség" - mondja az új hullámhoz tartozó Jens Begemann, a Wooga alapítója. A cég elsősorban okostelefonokra gyárt játékokat, mint Begemann mondja, azon dolgoznak, hogy "az emberek ne unatkozzanak, miközben a buszra várnak". Az alapító szerint a fejlődés hihetetlen, a Wooga hetente két új embert vesz például fel, hogy a fejlesztők bírják az iramot, amit a piac diktál. Az alapító éppen ezért egy digitális táblát szereltetett az iroda bejárata mellé, mely azt mutatja, éppen hányan dolgoznak a cégnél. A számláló hétről hétre csak emelkedik.

A gazdasági tárca vezetője szerint tavaly 9000 IT-cég alakult az országban, a gazdasági növekedés 20%-át pedig a technológiai cégek adják. A Fraunhofer Társaság kutatóintézete szerint az 500 német nagybefektető nagy része Berlinben található, 2011-ben több 900 millió eurót fektettek internetes startup-cégekbe. Ez meglehetősen nagy szám, de eltörpül az USA 30 milliárd eurónyi befektetése mellett - évente ennyi forráshoz jutnak a tengerentúli versenytársak.

Egy német Apple-re van szükség

Az ökoszisztémában rejlő potenciált megérezte Philipp Rösler, gazdasági miniszter is. Nemrég négy fiatal vállalkozóval utazott a Szilícium-völgybe, az Atlanti-óceán felett repülve pedig állítólag azt mondta útitársainak: "amire nekünk szükségünk van, az egy német Apple-sztori". A tárcavezető szerint a berlini telekommunikációs és internetes startupoknak össze kell fognia a német autógyárakkal, "ez az összefogás pedig biztosíthatja, hogy Németország 30 év múlva is a világ vezető gazdasága legyen". A globális IT-piacon jelenleg egyetlen nagy német szereplő van, az 1972-ben alapított SAP. Az accelerator-programokban már erősen ott vannak a nagy cégek is, Startupbootcamp Berlinbe például a Mercedes-Benz mellett a Bosch is beszállt. Egyesek szerint azonban Rösler túl optimista.

A fejlesztésigényes hagyományos iparágak és a startupok egymásra találnak Berlinben

Florian Nöll, a Német Startup-szövetség szóvivője szerint látni kell a hatalmas különbséget a "Silicon Valley (Szilícium-völgy) és a Silicon Alle (ahogy Berlint nevezik) között: "a német befektetők nem olyan bátrak, mint az amerikaiak, a Szilícium-völgy a tökéletes ökoszisztéma, a munka ott soha nem áll meg".

"Vállalkozók? Ezek hipszterek!"

Hiába azonban Rösler egyelőre naivnak tűnő lelkesedése, Oliver Samwer szerint, ami Berlinben eddig történt, az főleg a vállalkozók érdeme, a kormány eddig nem nagyon tett hozzá az ökoszisztéma fejlesztéséhez. Való igaz, a berlini startup-világ fejlődése nem volt éppen fájdalommentes, és amíg a sikerek mellett voltak látványos bukták, addig a politikusok nem szívesen mutatkoztak a startupperek mellett.

Christian Nagel, az Earlybird kockázatitőke-társaság társalapítója tudatosan tette át székhelyét Hannoverből Berlinbe. "Berlin mindig is kreatív város volt, ami most megfizethető ingatlanárakkal és alkalmazottakkal párosul, valóságos startup-ipar kezd itt felpörögni, még ha most ezt sokan nem is veszik észre" - mondja Nagel. De nem mindenki ilyen lelkes. Lars Hinrichs, a Xing nevű sikeres, üzleti kapcsolatépítő hálózat alapítója szerint Berlin inkább a hipszterek központja, az ottani startupok üzleti modellje gyenge, így nemzetközi szinten elmarad a várt áttörés.

A Startup Genome elemzői szerint Berlin most ott tart, ahol pár évvel ezelőtt New York, induló vállalkozásnak a legideálisabb hely ma a német főváros, ez nem vitás. Csakhogy egy bizonyos cégméret után már tovább kell állni, mert a berlini környezet nem elég érett arra, hogy tovább húzza a cégek növekedését - hívják fel rá a figyelmet a szervezet kutatói. A Startup Genome tavalyi ranglistáján Berlin csak a 15. helyig jutott a startup-városok listáján.

A leginkább a berlini sikersztorik írják le, milyen is a város és annak szellemisége: itt van a már említett SoundCloud, zenemegosztó portál, az EyeEm, ami az Instagram egyik nagy riválisa lehet, a kreatív szabadidő-szervezőként is felfogható Gidsy, vagy a felhasználók véleménye alapján a könyveket, filmeket, dalokat, stb. összegyűjtő és rangsoroló "vélemény-app", az Amen, de ne feledkezzünk meg az okos e-book olvasó Readmill alkalmazásról sem. Valamennyi startup az élmények gyűjtéséről, megosztásáról, a folyamatos mozgásról, dinamizmusról és pörgésről szól. Pont, mint a város.