A Népszabadság szerint még júliusban kérte a brüsszeli bizottság, hogy Magyarország adjon alapos magyarázatot az államosítás okaira. A hulladéktörvény esetében az ezen a területen működő magán cégeket kártalanítás nélkül akarja a kormányzat kiszorítani a piacról. Brüsszel ugyanis a burkolt vagy nyílt államosítási törekvéseket az uniós alapszabályok megsértésének tekinti és lehet, hogy ez átírja majd a kormányzatnak a közszolgáltatások államosítására vonatkozó terveit. A megkeresésre a magyar tárcák között kezdődött levelezés, hogy ki mire is válaszoljon.

A levelezést az LMP szivárogtatta ki és a dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy a bizottság véleménye szerint a hulladéktörvény kapcsán tervezett intézkedések korlátozzák a szolgáltatásnyújtás, a letelepedés és a tőkemozgás szabadságát, valamint az uniós közbeszerzési szabályokat. A megkeresésre szeptember 27-ig kell érdemi választ adni, máskülönben újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat ellenünk.

Az eredeti bizottsági levél eljutott a Népszabadsághoz is és ebben azt kérik a kormánytól, hogy küldje el a hulladéktörvény módosításának részletes magyarázatát, a piackorlátozó intézkedések indokait, az érintett vállalatok felsorolását, az intézkedéseket megalapozó környezeti, jogi és gazdasági hatásvizsgálatokat. Egyben kérik a részletes számításokat arról, hogy mi alapján kártalanítják a piacról kitúrt cégeket.

Eközben a magyar uniós biztos a TV2 reggeli műsorában arról beszélt: nem tapasztalta, hogy Brüsszelben foglalkoztak volna az E.On megvásárlásának kérdésével. Andor László az ügylet fedezetét firtató kérdésre azt mondta, hogy sok más fontosabb teendője is lenne a kormánynak, mint hogy azzal foglalkozzon: miként tudná az állami tulajdont kiterjeszteni az energiaszektorban.