A szektorális különadók számos cég értékét csökkenthették, egyes piacszabályzó rendelkezések pedig – szélsőséges esetekben – teljesen el is tüntették a vállalkozások értékét az elmúlt években – derül ki a MAZARS legfrissebb összefoglalójából. A vezető hazai adótanácsadó és könyvvizsgáló cég rámutat: egyes szektorokban a növekvő adóterhek a cégeknek nem csak egyszeri, hanem hosszú távú pénzkiadást jelentenek, ezért a tulajdonosok és a potenciális befektetők szemszögéből jelentősen csökkentik a vállalkozás értékét.
„Az elmúlt években Magyarországon az adózási és szabályozási környezet változása több szektorban is drasztikusan módosította a piaci szereplők értékét. A „rezsicsökkentés” például a tulajdonosok szempontjából pénzkiáramlást jelent az energiaiparban és a kommunális hulladékkezelésben, az ágazati különadók leginkább a pénzügyi, a telekommunikációs szektorban éreztették hatásukat, az E-útdíj bevezetése pedig minden szállítással foglalkozó céget érintett” - mutatott rá Benedek Zoltán, a MAZARS Tranzakciós szolgáltatások üzletágának igazgatója.
Az élelmiszeripari cégek a legnagyobb vesztesek
A legutóbb bejelentett gáz-, áram- és távhőcsökkentés a becslések szerint 200 milliárd forintot hagy a lakosság zsebében, ugyanakkor ez cégérték tekintetében azonnal 8-10-szeres mínuszban jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy az érintett vállalkozások összértéke körülbelül 2000 milliárd forinttal csökken – mutat rá a jelentés. A júliustól bevezetésre került E-útdíj esetében a kormány bevételi célja éves szinten nagyjából 150 milliárd forint, így amennyiben a fuvarozók ezt nem tudják érvényesíteni az áraikban, úgy az éves bevételekkel számolva ez is 1000–1500 milliárd forint cégértékcsökkenést jelent.
Benedek Zoltán elmondta: egyes szektorokat többszörösen is terheltek a változások, például az élelmiszeripart egyszerre érintette a népegészségügyi termékadó és az E-útdíj. Ugyanakkor olyan szektorok is voltak, ahol a teljes vagy csaknem a teljes tulajdonosi cégérték eltűnt a működési feltételek megváltozása vagy drasztikus piacvesztés miatt. Jó példa erre a játékkaszinók és az étkezési utalványok piacának teljes átrendeződése, vagy a kommunális hulladékgyűjtés non-profittá tétele.
Mivel az említett szektorok nagyobb részében a szolgáltatók jellemzően külföldi tulajdonúak, látszólag a külföldi tulajdonosi értékek csökkentek. Azonban a beruházások visszafogása és a költségcsökkentések, áttételesen a hazai beszállítókra is negatív hatással vannak – csökkentik a pénzáramukat és ezáltal a cégértéket is – mutat rá a jelentés. Ugyanakkor más intézkedések, például az E-útdíj, már közvetlenül is befolyással vannak a hazai vállalatok értékére.
Óvatosak a befektetők
Bár ilyen helyzetben – látszólag – céget vásárolni lenne érdemes, a MAZARS mégsem lát növekvő tendenciát az itthoni tranzakciós piacon és a régióban Magyarországot Csehország, Lengyelország és Románia is megelőzi tranzakciók tekintetében. Benedek szerint ennek több oka is lehet: például a szabályozási környezet kockázatai miatt a külföldi befektetők óvatosabbak, illetve a korábbi cégértékekből kiinduló tulajdonosok számára sem könnyű megbékélni az alacsonyabb tranzakciós árakkal.
Ugyanakkor határozott növekedés érezhető a cégértékeléssel kapcsolatos megkeresések számában.
„Ennek az állhat a hátterében, hogy a nemzetközi és hazai számvitel is egyre nagyobb figyelmet fordít a valós, piaci értéken történő értékelésre az adóhatóság is egyre felkészültebb transzferárazás, értékelés területén és egyre több NAV megállapítást látunk értékelések kapcsán” – tette hozzá Benedek Zoltán.