A Volkswagen a rubel gyengülése és a fizetőképes kereslet csökkenése miatt csökkentette oroszországi üzemének idei termelés-előrejelzését. A kalugai üzem az idén a tervezett 150 ezer autó helyett 120 ezret fog előállítani. A Moszkvától 190 kilométerre délkeletre fekvő városban a Volkswagen a VW Polo, VW Tiguan, Skoda Fabia és Skoda Octavia modelleket gyártja.
Július végéig a német autógyártók oroszországi termelése 14 százalékkal 286 ezerre csökkent. A legnagyobb csökkenést az Opel szenvedte el. Az Opel márka modelljeinek az eladása 17 százalékkal csökkent július végéig, az Oroszországban az Opel márkához tartozó Chevrolet eladásai pedig 23 százalékkal.
"Az oroszországi helyzet kétségtelenül aggasztó" - mondta az Automobilwoche lapnak Peter Christian Küspert, az Opel csoport értékesítési igazgatója. Az elmúlt hónapokban jelentősen visszaesett a forgalom, az ukrán válság pedig tovább növelte a bizonytalanságot - mondta.
Nem a tervek szerint megy
A német autóipari beszállító vállalatok is oroszországi terveik felülvizsgálatára kényszerültek. "Terveink a fiók mélyére kerültek" - mondta az Automobilwoche lapnak a Kirchhoff alkatrészgyártó vállalat igazgatója Arndt G. Kirchhoff. A cég elhalasztotta egy oroszországi üzem létesítésére kiszemelt telek megvásárlását.
Az Edscha autóipari berendezésgyártónál már jelentkeznek az első veszteségek is: "az elmúlt hónapkban erősen visszaesett a forgalmunk oroszországi ügyfeleinkkel és a tervezetthez képest már 30 százalék elmaradásunk van" - mondta Torsten Greiner vezérigazgató a lapnak.
Ralf Göttel, a Benteler Automotive vezérigazgatója konkrétumok említésen nélkül arról tájékoztatta az Automobilwoche lapot, hogy kalugai üzemükben már intézkedéseket voltak kénytelenek hozni a szankciók miatt.
Stefan Bratzel, a Center of Automotive Management (CAM) autóipari kutatóintézet szakértője az Automobilwoche lapnak nem zárta ki a helyzet további romlásának lehetőségét. "Számos, általunk megkérdezett autóipari beszállító középvállalat állt már el korábbi oroszországi befektetési tervétől" - mondta. "Fennáll annak a veszélye, hogy a beszállítói láncon belül megrekednek a fejlesztések, ami nagyban károsíthatja az orosz gazdaságot. Az elkövetkező években egyre kevésbé lesz lehetséges ilyen környezetben autóipart kiépíteni" - mutatott rá.
A szakértő egyúttal figyelmeztetett az európai szankciókra adott válaszreakciók veszélyére is "Minden további nélkül el tudom képzelni, hogy Oroszország be fogja tiltani a külföldi járművek importját" - mondta.
Miért kellenek a szankciók?
A második világháború óta a nemzetközi jog központi normája, amit az ENSZ Alapokmánya is rögzít, az államok közötti erőszak tilalma, és ebből következően az erőszakos területszerzés, annexió, tilalma. Jóllehet az erőszak sajnos nem tűnt el, de az államok közötti nyílt fegyveres összecsapások száma a korábbi időszakhoz képest jelentősen csökkent, és Irak kivételével egyetlen állam sem állította, hogy joga lenne más állam területét elcsatolni.
Emiatt különösen súlyos jogsértés a Krím-félsziget annektálása és az ukrajnai szakadár lázadók támogatása. Oroszország ezzel a lépéssel azt üzeni, hogy a nemzetközi jog legalapvetőbb szabályait sem hajlandó tiszteletben tartani, és a jövőben bármilyen jogellenes lépésre készen áll, ha azzal vélt érdekeit elősegítheti. A nemzetközi közösségnek ebben a szituációban aligha van más választása, mint gazdasági szankciókkal rákényszeríteni Oroszországot a jogkövető magatartásra. Rövidtávon ugyan jelentős gazdasági hátrányokat okozhat a szankciók végrehajtása, de hosszabb távon jóval nagyobb veszteséget okozna egy szabályok nélküli, kiszámíthatatlan nemzetközi környezet, ahol bármelyik állam következmények nélkül rúghatja fel kötelezettségvállalásait - mondta a Privátbankárnak Hoffmann Tamás, nemzetközi jogász.
|