Most valóra válhatnak az álmok: eljött a magyar cégek ideje?

Európai szemmel nézve a magyar cégek 98 százaléka csak mikrovállalkozás, hiszen alkalmazottaik száma tíz alatt van és éves árbevételük, illetve mérlegfőösszegük nem éri el a kétmillió eurót. A kisvállalkozói kör azonban megerősödhet, hiszen a 2014-2020 közötti 7480 milliárd forintnyi uniós támogatás 60 százalékát már közvetlen gazdaságfejlesztésre fordíthatjuk, szemben a korábbi tizenhattal. Ezzel összhangban a kormány deklarált elvárása, hogy az évtized végéig a jelenlegi kétezerről 12 ezerre nőjön az exportképes kkv-k száma. Itt jól állunk: a kkv-k 2012-ben 28,1 százalékát adták a magyar exportértékesítésnek, ami mintegy három százalékponttal magasabb a két évvel korábbi értéknél. A kormány által elfogadott jelentés is kitér arra, hogy a JEREMIE-eljárás alapján nyújtott fejlesztési finanszírozások kihelyezései 2010-hez képest 2012-re csaknem megnégyszereződtek, az Eximbank és a Mehib hitelkerete 320 milliárd forintról 1200 milliárdra, a kifizetett uniós támogatások aránya pedig a 2010-es 38 százalékról 2012-re 61,5 százalékra nőtt - emlékeztet vállalkozói összeállításában a Napi Gazdaság.

NHP: 183,7 milliárdos folyósítás

A fejlesztések, tervek megvalósítását segíti a növekedési hitelprogram is: június 27-ig a program második szakaszában részt vevő hitelintézetek 223,4 milliárd forint összegű szerződésről szolgáltattak adatokat az MNB-nek, ami 7548 ügylethez és 5834 vállalkozáshoz kapcsolódik. Ebből a hitelintézetek július elejéig 183,7 milliárd forintot folyósítottak is a programban részt vevő kis- és középvállalkozásoknak. Érdekesség, hogy elsősorban a kisebb cégek használják a jegybank növekedési hitelprogramjában (nhp) elérhető pénzeket új beruházások finanszírozására - a mikrovállalkozások hitelfelvétele közel 80 százalékban új beruházási hitelekre irányul, de a kis- és közepes méretű vállalkozásoknál is új beruházásokra megy a felvett hiteleknek a fele. Az ágazati eloszlást tekintve a mezőgazdaságba, a kereskedelembe, a javításba és a feldolgozóiparba ment az nhp második szakasza során eddig kihelyezett pénzeknek majdnem a háromnegyede.

Pörög a Széchenyi Kártya is

Jó adatokról tudott beszámolni a Széchenyi Kártya Programot irányító KAVOSZ is: A létrejött hitelügyletek száma meghaladja a 200 ezret, a kihelyezett hitelek összege több mint 1345 milliárd forint. A Széchenyi Beruházási Hitel kihelyezése - amely az MNB Növekedési Hitelprogramja mellett az egyik legkedvezőbb kondíciójú forrás a piacon - tavaly év végéhez képest 54 százalékkal emelkedett ügyletszám és 40 százalékkal a kihelyezett hitelek összege tekintetében. Természetesen továbbra is a Széchenyi Kártya „klasszik" folyószámlahitel iránt mutatkozik a legnagyobb a kereslet.

KAVOSZ: újra bíznak a cégek

A bizalom és vállalkozói kedv is élénkülőben van: a KAVOSZ 1000 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás vezetőjének megkérdezésével készített felméréséből kiderült, a vállalkozások lassan, de biztosan kezdenek kilábalni a válságból. A cégek harmada mind az elmúlt évre nézve, mind a következő időszakra előretekintve stabilnak ítéli a működését, és 22,5-rőt 32 százalékra emelkedett azok aránya, akik a következő egy év során már kisebb-nagyobb fejlődésre számítanak.

Jelentős változás a korábbiakhoz képest, hogy nagymértékben javultak a vállalkozások várakozásai az árbevételük, a nyereségük és az alkalmazotti létszám tekintetében.

Megfeleződött azoknak a száma, akik attól tartanak, hogy problémáik lesznek hiteleik visszafizetésével. Míg az előző évben a cégek 16,5 százaléka küzdött törlesztési nehézségekkel, addig a következő évre már csak 8 százalék tart ettől. A legtöbben, a vállalkozások negyede egyébként 2009-ben számolt be hitelekkel kapcsolatos fizetési nehézségekről.

A KAVOSZ felmérésének adatai szerint a korábbi évekhez képest több mint duplájára emelkedett ugyan a közeljövőben hitelfelvételt tervezők aránya, de a tervezett hitelösszeg és a futamidő tekintetében továbbra is nagyfokú óvatosság jellemzi a vállalkozásokat. A cégek 84 százaléka 20 millió forint alatti hitelösszegben gondolkodik, legtöbben (26 százalék) kettő- és ötmillió forint közötti, míg 23 százalékuk csupán kétmilliónál kisebb összegű hitel felvételét tervezi. A tervezett futamidővel kapcsolatos preferenciák lényegesen eltérnek a hitelcéloktól függően, de beruházási célból jellemzően kettő és öt év közötti, forgóeszköz- és folyószámlahitelek esetében két évnél rövidebb futamidőre köteleződnének el a válaszadók.

Krisán: ilyen finanszírozási környezet sokáig nem lesz

Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója szerint történelmi esély előtt állnak a magyar kis- és középvállalkozások, hiszen olyan „kegyelmi"állapotban próbálhatnak előrelépni a következő hónapokban, amikor a rekordalacsony jegybanki alapkamat okán a beruházásokba kezdő vállalkozások soha nem látott olcsó forrásokhoz juthatnak, ha fejlesztéseket terveznek, amelyekhez hamarosan friss uniós pályázati pénzek is támogatást nyújthatnak. Ez a „kegyelmi"állapot 1-1,5 évig tarthat el, vagyis akkortól lehet a piaci finanszírozás - nem jelentős - drágulására számítani, amikor az EU forrás már bizonyosan megérkezik, s jó eséllyel a beruházás is megvalósul, vagyis a fejlesztés elkezd bevételt termelni - írja a Napi Gazdaság hasábjain a vezérigazgató.

Visszasírják a kombinált mikrohitelt

A szakember szerint a lehetőségek felelősséggel is járnak, üdvözlendő, hogy az uniós pénzek nem „ingyenpénzként" felcímkézve kerülnek majd a rendszerbe, hanem a tényleg tenni, lépni akaró cégeket segítik. Krisán szerint ugyanakkor a folyamat mindenképp gyorsítandó: a KAVOSZ vezérigazgatója fontosnak tartaná, ha a korábbi évek egyik legsikeresebb terméke, a vissza nem térítendő uniós forrásokat és a visszafizetendő kedvezményes hitellehetőséget ötvöző kombinált mikrohitel mihamarabb visszatérne a piacra, lehetőség szerint egyszerűsített igénylési lehetőséggel.