Többnyire magyar vállalatok kényszerülnek bércsökkentésre
A Devise Hungary és a Nemzeti Üdülési Szolgálat „Mi lesz a bérekkel és juttatásokkal 2012-ben?" című felmérése szerint például döntő többségében a magyar tulajdonú mikro, kis- és közepes vállalatok azok, amelyek bércsökkentésre kényszerülnek az idei évben. A 835 munkáltató válaszait összegző felmérés résztvevőinek több mint negyede még nem döntött az adatfelvétel időpontjában a bérek mértékét illetően, de 72%-uk a hazai vagy magyar többségi tulajdonú munkáltatók közül került ki.
A 2011. évi gazdasági eredményeket tekintve is megfigyelhetőek a különbségek. Amíg a külföldi tulajdonú cégek 24,7%-a jó évet zárt, addig a magyar tulajdonú szervezeteknek csak 16,8%-a mondhatta ezt el magáról. Az eredményesség viszont független a foglalkoztatottak számától, hiszen mind a legkisebb vállalkozások, mind a több ezer főt alkalmazó gazdasági társaságok között van ilyen, ráadásul iparágtól függetlenül.
A magyar tulajdonú munkáltatók 49%-a teljesítette az éves célkitűzéseit, a nemzetközi társaságok közül 4%-kal kevesebben számoltak be erről. Közel ekkora a különbség a rossz évet maguk mögött tudók tekintetében is, mivel a hazai cégek 34,2%-a, míg a külföldiek 30,6%-a nem tudta teljesíteni az elvárásokat.
Azonos iparágakon belül sem egyöntetű a kép. A kutatás legtöbb résztvevője a kereskedelmi szektort képviselte. Esetükben nagyjából egyharmad-kétharmad az aránya a célkitűzéseknek megfelelő, illetve az attól elmaradó vállalkozásoknak. A szintén sok résztvevőt felvonultató IT szektorban 20%-kal többen vannak azok, akik rossz évet tudhatnak maguk mögött, mint a számaikkal elégedettek. S míg például az építőipar tekintetében általánosan negatív képet festenek sokan, addig a válaszokból az derül ki, hogy 35%-uk hozta a tavalyi terveket, 17%-uk túl is teljesítette azt, míg 48%-uk múlta alul az elvárásokat.
Jutalom és motiváció: SZÉP és Erzsébet
A különbségek sok esetben a vezetés, illetve az alkalmazottak teljesítményéből adódnak. Nem mindegy tehát, hogy milyen jövedelemcsomaggal avagy egyéb eszközökkel próbálják a teljesítményt ösztönözni a munkáltatók - hívta fel a figyelmet Dara Péter, a Devise Hungary ügyvezető igazgatója.
A kutatásból a béren kívüli juttatások tekintetében is hasonlóan vegyes kép derült ki. Erre példa a juttatásokat első ízben idén bevezetni tervező munkáltatók köre, akiknél az éves keretösszeg 18 ezer és 500 ezer forint között szór. 81%-uk magyar tulajdonú, főként néhány tíz vagy százmilliós árbevételű mikro- és kisvállalkozás, míg az ugyanezt tervező külföldi cégek többsége a 100 milliárd forint feletti árbevételű társaságok közül kerül ki. Utóbbiak mindegyike átlagos vagy jó évet zárt, s javuló gazdasági kilátásokkal várja az idei évet.
A közép és nagyvállalatoknál, illetve az ipari területen elterjedtebb a béren kívüli juttatások köre, s ezt a tendenciát a juttatásokat bevezetni nem tervezők is megerősítik. Utóbbiak 87%-a mikro- és kisvállalkozás, döntő többségük (79%) magyar tulajdonban van.
Szinte hajszálra azonos mértékben élnek a hazai és a külföldi munkáltatók a jogszabályok biztosította lehetőséggel. 49%-uk legalább öt elemet biztosít. Az egyes elemeket vizsgálva azonban jelentős eltérések fedezhetőek fel. A juttatási toplistán első helyen szereplő Erzsébet-utalvánnyal a havi 5 ezer forintos kedvezményes adózási határt figyelembe véve a magyar cégek 81%-a, míg a nemzetközi érdekeltségűek 69,5% él - többek között a legnagyobb, akár több tíz vagy százmilliárd forgalmat bonyolítóak is. Az ötezer forintos értékhatár felett magasabb összeggel adózó Erzsébet-utalványt biztosítók között ugyanakkor 7,5-szer nagyobb a külföldiek aránya. Ezt a juttatási formát a döntéshozók 88% úgy választotta, hogy mellette még legalább két-három elemet nyújt a munkavállalóknak.
A szintén újdonságnak számító SZÉP Kártya vendéglátás alszámlájára adható támogatást a felmérésben résztvevők arányához képest több vidéki szervezet használja ki. Az üdülés támogatásaként szintén a szálláshely alszámlára nyújtható juttatást viszont több budapesti cég biztosítja. A juttatási rangsor 3. helyén szereplő egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba fizethető juttatással ugyanakkor mind a legkisebb, mind pedig a legnagyobb munkáltatók egyaránt élnek. Az iskolakezdési támogatást adó munkáltatók 58%-a külföldi illetőségű.
Komoly feladat a minimálbéremelés - le kell vonnia a következtetéseket a vezetőknek
A minimálbéremelés kigazdálkodása terén szintén jelentős a különbség. Az országos kutatás résztvevőinek valamivel több mint fele érintett a kérdésben. A limit felett keresők 57,5%-a külföldi tulajdonú társaságnál dolgozik. A válaszadók 4,42%-a azt jelezte (háromnegyedük magyar társaság képviselője), hogy nem tudja kigazdálkodni a minimálbéremelést, s emiatt várhatóan felszámolják a céget. Elbocsátásban látja a megoldást 11,1%-uk (négyötödük szintén hazai vállalkozás). Ugyanakkor jóval nagyobb (7/3-hoz) az aránya azoknak a magyar cégeknek, akik a hatékonyságnövelésben keresik a megoldást - mondta el a Devise Hungary ügyvezető igazgatója.
Megdöbbentő ugyanakkor, hogy azok is szinte mind magyar tulajdonú vállalkozások, amelyek már tavaly is rossz évet zártak, illetve idén is negatívak a kilátásaik, s mégsem kívánnak semmiféle hatékonyságnövelő intézkedést végrehajtani. Épp ezért lenne kiemelkedően fontos, sőt akár egyes cégek túlélése érdekében elengedhetetlen - épp kulcsfontosságú szerepköre miatt - a menedzsment fejlesztése például coachinggal, képzéssel, mentorálással - véli Dara Péter. A munkatársak bérrel, béren kívüli juttatásokkal avagy egyszerűen a vezetői odafigyeléssel, törődéssel történő megtartása sok szervezet jövőjének lehet a záloga.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
