A Bisnode elemzésében az elmúlt bő 3 évre vonatkozóan vizsgálta az egyes közigazgatási egységekben székhellyel rendelkező vállalkozások helyzetét, fizetőképességét, fizetési szokásait és a cégszám alakulását.
A legkockázatosabb régiók
Megyénként a cégek bedőlési aránya meglehetősen eltérő képet mutat: míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy év alatt 100-ból több mint 4 cég megy csődbe, addig Komárom-Esztergom megyében csupán 1. Az ország keleti, észak-keleti része még mindig az egyik legkockázatosabb régiónak mondható. Az elmúlt időszakban azonban a délnyugati országrész cégei is nagyobb arányban váltak fizetésképtelenné. Az észak-nyugati és a középső országrész cégeivel a legbiztonságosabb az üzletkötés.
Amennyiben az elmúlt 3 év megyénkénti bedőlési arányait vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy üzletkötés szempontjából stabilan a legbiztonságosabbaknak Komárom-Esztergom és Pest megye cégei tekinthetők, ugyanis itt dőlnek be évek óta legkisebb arányban a vállalkozások. Voltak az elmúlt időszaknak „nyertes” területei is, ugyanis Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megye vállalkozásai a többi területhez képest lényegesen alacsonyabb kockázatúakká váltak.
Baranya megyében viszont sajnálatos módon ellentétes folyamat ment végbe: míg a térség 2012-ben az 5. legkisebb bedőlési arányú területnek számított, mára a legkockázatosabbak egyikévé vált. A fővárosban meglehetősen hektikus a helyzet. A főváros vállalkozásai szerepeltek már nagyon jól, de nagyon rosszul is az éves bedőlési arány listán. Jelenleg a többi megyéhez képest inkább rossz passzban vannak, mivel nagy arányban szűnnek meg itt a vállalkozások.
Borsodban és Szabolcsban tart a leghosszabb ideig pénzhez jutni
Magyarországon az elmúlt 12 hónap átlaga alapján az országos fizetési késedelem 16 nap, az átlagos számlafizetési határidő pedig 25 nap, derül ki a Bisnode fizetési tapasztalat programjából. Ez az érték azonban az egyes megyékben jelentős szórást mutat. Van olyan terület, ahol fizetési késedelem esetén „csupán” 34 napig tart, míg a hitelező a pénzéhez jut, azonban előfordul olyan is, ahol ez az érték 49 nap.
A pénzhez jutási idő alapján nem következtethetünk egyértelműen egy terület megbízhatóságára, ugyanis megtörténhet, hogy egy rizikósabb megyében azért kénytelenek a vállalkozások fegyelmezettebben fizetni, mert hitelezőik rákényszerítik őket erre, illetve csak előrefizetéssel kaphatják meg a megrendelt terméket.
Keleti József, a Bisnode csoport Country Managere azt javasolja, hogy szerződéskötésnél érdemes megvizsgálni, hogy egy vállalkozás általában mekkora késéssel és milyen határidővel egyenlíti ki számláit, de emellett elengedhetetlen megnézni, hogy az elkövetkező időszakban milyen valószínűséggel válik majd fizetésképtelenné. Ehhez nyújt segítséget a cégminősítés, mely
megmutatja, hogy az elkövetkező egy évben mekkora egy cég bedőlésének valószínűsége. Ezen információk alapján magabiztosan kialakíthatóak a fizetési feltételek, és elkerülhető a nemfizetési veszteségek jelentős része.
Nógrád, Bács-Kiskun, Veszprém, Komárom-Esztergom és Csongrád megye az, ahol a legrövidebb ideig tart a cégekkel szembeni pénzhez jutás. Ezeken a területeken 39 nap alatt van az átlagos pénzhez jutási idő, ami alacsonyabb, mint az országos 41 napos átlag. Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy, Fejér és Hajdú-Bihar megye vállalkozásaival való üzletkötés során azonban késedelmes fizetés esetén a leghosszabb várakozási időre számíthatnak a hitelezők.
2012 óta csak Csongrád megyében nőtt a vállalkozások száma
Nem meglepő, hogy a fővárosban és Pest megyében működik a legtöbb vállalkozás, az összes működő társas vállalkozás 55 százaléka. Vas, Békés, Tolna és Nógrád megyékben kell számolnunk a legkevesebb céggel, mivel számuk ezeken a területeken a 10 ezret sem éri el. Az elmúlt bő 3 évet vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 2012. január 1-je és 2015. március 1-je között csupán Csongrád megyében nőtt a vállalkozások száma, a növekedés azonban itt is csak kismértékű.
Az összes többi megyében cégszám-csökkenés következett be. A legjobban - közel 10 százalékkal (9, 29 %) - Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csökkent a vállalkozások száma, de Komárom-Esztergom megye és Nógrád megye vállalkozásainak száma is 8 %-ot meghaladó mértékben csökkent. Csongrád megye mellett Hajdú-Bihar, Békés és Pest megye dicsekedhet a legstabilabb cégszerkezettel, mivel ezeken a területeken bő 3 év alatt 2 % alatt volt a cégszám-csökkenés, azaz kevesebben ábrándultak ki a cégformában történő jövedelemszerzésből, mint más megyékben.
Jól látható, hogy megyénként jelentős eltérések mutatkoznak a cégvilágban, mely függ a helyi szabályozó környezettől és az adott terület gazdasági fejlettségétől is. Egy üzletkötés esetén mindenképpen figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat is, különösen, ha egy másik megyében tevékenykedő vállalkozással kívánunk üzletet kötni.
Óvatosan érdemes a fizetési feltételeket meghatározni az ország észak-keleti részén tevékenykedő vállalkozások esetében, illetve a dél-nyugati országrészben. Mindenhol lehetnek azonban jól működő, stabil, fizetőképes vállalkozások és rosszul fizető, nehézségekkel küzdő cégek is, ezért szerződéskötéskor célszerű az adott vállalkozás cégminősítését megvizsgálni. Mivel egy jó cégminősítés a területi sajátosságokat és eltéréseket is beépíti, így ezek a hatások is gyorsan és egyértelműen láthatók a cégminősítés alapján hozott üzleti döntésekben.
Iránykereséssel indulhat a kereskedés hétfőn a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint. 
