Az ember gyakorlatilag elérte teljesítőképessége határait a sportban - állapította meg egy francia sportegészségügyi és kutatási központ, az Irmes felmérése, öt fontos sportág (atlétika, úszás, gyorskorcsolyázás, kerékpározás és súlyemelés) 1896 óta elért 3263 világrekordját elemezve.
Az elmúlt egy évszázadban valóban nagyon látványos volt a fejlődés. A 100 méteres síkfutás 1896-os győztese, Thomes Burke még 12 másodperces idővel nyert - azaz ezen a távon több mint 20 méterrel maradna le a mai világrekorder, a jamaikai Usain Bolt (9,72 másodperc) mögött. A magasugrás 1896-os győztesének eredménye 64 centivel kisebb, mint a mai világrekord (2,45 méter), s az elmúlt egy évszázadban a távolugrás eredményei is 40 százalékkal nőttek. S míg az 1896-os maratoni futás nyertese 2 óra 58 perc 50 másodperc alatt teljesítette a távot, a mai bajnokok ennél több mint 50 perccel jobb időt érnek el.
Az Irmes kutatói szerint azonban ma már az emberi szervezet alig-alig tudja fokozni ezeket a teljesítményeket. A világrekord-javítások az elmúlt évtizedekben egyre kisebbek lettek, s egy generáció múlva a 100 méteres futás új és új világrekordjait pusztán ezredmásodpercek választják majd el egymástól, s a maratoni futásban is csak másodpercnyi, a súlyemelésben pedig 10 dekagrammnyi különbségekkel dőlhetnek meg a csúcsok - olvasható a Science et Vie című párizsi tudományos havilap augusztusi számában.
A doppingolás, illetve a technológiai fejlődés persze még hozhat jelentős eredményeket: elég csak utalni a Speedo cég új úszódresszére, a cáparuhára, amely (állítólag) máris számos rekordhoz segítette viselőit. Maga az emberi szervezet, az inak, a tüdő, a szív azonban már nem nagyon tud komoly további terheket elviselni. Jellemző például, hogy a maratoni futásban a versenyzők által szinte kivétel nélkül tapasztalt, a 30. kilométer körül jelentkező "teljes kimerültséget" az emberi agy okozza: a rendelkezésére álló adatok (testhőmérséklet, szívritmus, a még meglévő tartalékok szintje, az izmok PH-értéke) alapján figyelmeztető jelet küld a szervezetnek, meg akarván előzni egy esetleges katasztrófát... Azaz mintha maga az agy is akadályozná a teljesítmény fokozását.
Az Irmes statisztikai modellje szerint a maratoni táv világrekordja a jelenlegi 2 óra 4 perc 26 másodpercről legfeljebb 2 óra 2 perc körüli időre csökkenhet. A magasugrásnál a végső határ 2,5 méter lehet (jelenleg a világrekord 2,45 méter), a távolugrásnál pedig a jelenlegi 8,95 méter helyett maximum 9,24 méterrel számolhatunk. Ez utóbbit például azzal magyarázzák a kutatók, hogy a ballisztika törvényei szerint akkor lehet a lehető legnagyobb távolságot megtenni, ha a "kilövés" 45 fokos szögben történik. Ám ha a távolugró ilyen nagy szögben rugaszkodna el, akkor nagyon lecsökkenne az ugrás sebessége, ami szintén kulcsfontosságú a minél nagyobb táv megtételéhez. Azaz itt két ellentétes szempontot kellene egyszerre kielégíteni.
Egy-egy sportbeli aranyérem fénye azonban elhalványul az állatvilágban megszülető rekordokkal összehasonlítva: Usain Bolt világcsúcsa a százméteres síkfutásban körülbelül óránkénti 37 kilométeres sebességnek felel meg. Egy gepárd ezzel szemben 200 méteres távot óránkénti 103 kilométeres sebességgel fut végig. Egy vándorsólyom legnagyobb repülési sebessége óránként 230 kilométer körüli - derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) napokban közzétett jelentéséből.
Vízben az indo-csendes-óceáni legyezőhal tartja a gyorsasági rekordot óránként 110 kilométerrel. Összehasonlításul: a legjobb emberi úszók óránként hét kilométert tesznek meg.
Súlyemelésben az orrszarvúbogár a világrekorder. A szkarabeuszok fajtájához tartozók saját súlyuknak akár a nyolcszázötvenszeresét képesek elhurcolni, egy hangya a testsúlyának ötvenszeresét, egy gorilla pedig akár 900 kilót is. Egy ausztrál óriáskengurunak az ugrás nem probléma: képes akár 13 és fél méternyit és három méternél magasabbat is ugrani. Testének nagyságához képest a bolha a "bajnok": két és fél milliméteres testével akár ötven centiméternyit is ugrik.
Dagi magyarok: van okunk az aggodalomra
Bejött a spekuláció: az évtized reklámfogása
Szurkolói roham: csak lassan a testtel!
Nem muszáj otthon, egyedül szurkolni
Átnevelik Pekinget: izzadni is tilos
Aranyos remények: hétnél nem adjuk alább!
Még évekig emlegetik az olimpiát a kínai reklámpiacon
MTI