.jpg)
Azok fizetnének, akik havi kétmillió forint felett keresnek az önkormányzati vagy állami többségi tulajdonú cégeknél A különadót várhatóan adómódosítóként nyújtanák be, és ha elfogadja az Országgyűlés, akkor jövő évtől vonatkozik minden e területen dolgozóra és minden munkaszerződésre. Az MTI információi szerint a kormány terve az, hogy a többségi állami, önkormányzati tulajdonú cégek munkavállalóinak a havi, bruttó fizetésük kétmillió forint feletti részét adó formájában vonnák el, és az visszakerülne a központi költségvetésbe.
A parlament előtt már van egy szocialista törvényjavaslat, amely kimondaná, hogy jövő évtől a köztulajdonú gazdasági társasággal munkaviszonyban álló személy személyi alapbére, illetve a vezetők havi díjazása legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank elnöke keresetének (amely ma csaknem 8 millió forint) egynegyede lehet. Ez a bérplafonról szóló a rendelkezés csak jövőben köttetendő munkaszerződésekre vonatkozna.
Az MSZP-frakció ülése után Mesterházy Attila frakcióvezető azt mondta: a képviselőcsoport egyeztetéseket kezd a kormánnyal, hogy az állami és az önkormányzati cégeknél a kétmillió forint feletti fizetéseket különadó sújtsa. A politikus elmondta, a nap folyamán azért kezdenek egyeztetést a Pénzügyminisztériummal, hogy a bérplafonon túl hogyan lehetne rendezni a kétmillió forint feletti fizetéseket az állami és az önkormányzati cégeknél.
A frakcióvezető közölte: azt javasolják, hogy Szlovéniához hasonlóan a kétmillió forint feletti fizetések e feletti részét sújtsa egy különadó. Hozzátette: Szlovéniában ennek az adónak a mértéke 90 százalék, az MSZP azt javasolja, hogy Magyarországon ez 100 százalékos adókulcs legyen.
Mennyit tudsz az Európai Unióról? Mérd fel tudásod és nyerj!
A politikusok jól, a menedzserek rosszul keresnek
Csúcsfizetések: pontosítani kell a szabályozást?
Nem az a baj, ha a közcég vezetője jól keres
Csak félmegoldás a nyilvános fizetési lista
MTI
Az európai tőzsdék nagy része kisebb mínuszban zárt, de a BUX emelkedni tudott szerdán. 
