A parlament előtt már van egy szocialista törvényjavaslat, amely kimondaná, hogy jövő évtől a köztulajdonú gazdasági társasággal munkaviszonyban álló személy személyi alapbére, illetve a vezetők havi díjazása legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank elnöke keresetének (amely ma csaknem 8 millió forint) egynegyede lehet. Ez a bérplafonról szóló a rendelkezés csak jövőben köttetendő munkaszerződésekre vonatkozna.
Az MSZP-frakció ülése után Mesterházy Attila frakcióvezető azt mondta: a képviselőcsoport egyeztetéseket kezd a kormánnyal, hogy az állami és az önkormányzati cégeknél a kétmillió forint feletti fizetéseket különadó sújtsa. A politikus elmondta, a nap folyamán azért kezdenek egyeztetést a Pénzügyminisztériummal, hogy a bérplafonon túl hogyan lehetne rendezni a kétmillió forint feletti fizetéseket az állami és az önkormányzati cégeknél.
A frakcióvezető közölte: azt javasolják, hogy Szlovéniához hasonlóan a kétmillió forint feletti fizetések e feletti részét sújtsa egy különadó. Hozzátette: Szlovéniában ennek az adónak a mértéke 90 százalék, az MSZP azt javasolja, hogy Magyarországon ez 100 százalékos adókulcs legyen.
Mennyit tudsz az Európai Unióról? Mérd fel tudásod és nyerj!
A politikusok jól, a menedzserek rosszul keresnek
Csúcsfizetések: pontosítani kell a szabályozást?
Nem az a baj, ha a közcég vezetője jól keres
Csak félmegoldás a nyilvános fizetési lista
MTI
Azok fizetnének, akik havi kétmillió forint felett keresnek az önkormányzati vagy állami többségi tulajdonú cégeknél
Az iráni háború hatására az európai légitársaságok is emelik az árakat. De ez még csak a kezdet.

