Az elmúlt években megkezdődött gyakorlatot követve mind az e-kereskedelmi területért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, mind pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is láthatóan igyekszik növelni a fogyasztóvédelmi tudatosságot mind a vásárlói, mind a szolgáltatói oldalon. Ennek keretében a NAIH ez év februárjában egy részletes, 21 oldalas tájékoztatót tett közzé a webáruházakra vonatkozó adatvédelmi követelményekről.
A Minisztérium pedig oktatási céllal létrehozott egy olyan minta webáruházat, amely az online kereskedelemre vonatkozó leglényegesebb fogyasztóvédelmi szabályokat mutatja be, ezzel is elősegítve a tájékoztatást és az önkéntes jogkövetést – mondta dr. Halász Kristóf, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda jogásza.
Emelkedtek a bírságtételek
A webáruház-üzemeltetők a fogyasztóvédelmi jogszabályváltozásokkal is kénytelenek szembenézni 2017-ben. A fogyasztóvédelmi törvény 2017. január 1. napján hatályba lépett módosítása alapján a webshop üzemeltetők ismételt jogsértés esetén 200 ezer forinttól egészen az éves nettó árbevételének 5 százalékáig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 2 milliárd forintig terjedő bírsággal sújthatók.
A kkv-szektorba tartozó vállalkozások pedig ismételt jogsértés esetén a 200 ezer forintos minimumtól egészen 2 millió forintig bírságolhatóak.
Mindenki félelme: a feketelista
A kkv-szektort a fenti bírságolásnál is érzékenyebben érintheti azonban az a feketelista, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezet a jogsértő webshop üzemeltetőkről, melyen már 4 vállalkozás szerepel. Erre a listára azok a vállalkozások kerülnek fel, amelyek elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő (például webáruház üzemeltetés körében), súlyos jogsértést valósítottak meg, és ezt a Gazdasági Versenyhivatal, a fogyasztóvédelmi hatóság, vagy bíróság jogerős döntésében megállapította.
Utóbbi eset az ügyvédi iroda szerint kiterjed a NAIH határozatának bírósági felülvizsgálata tárgyában hozott határozatra is, vagyis az elektronikus kereskedelemhez fűződő adatvédelmi jogsértés is belépő lehet ebbe a legkevésbé sem vonzó klubba.
Kiemelt veszélye a feketelistának, hogy az azon szereplő vállalkozást a listáról a Minisztérium csak 2 év után törli – de ismételt jogsértés esetén újabb 2 évre fennmarad a vállalkozás neve a szégyenfalon. Ráadásul a lista részletesen azonosíthatóvá teszi a vállalkozást és szűrni lehet a tartalmát egyebek mellett a vállalkozás nevére, annak az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása során használt, a fogyasztók számára beazonosítható elnevezésére (például webáruház neve), és honlapjának címére is, amely még jobban erősíti a nyilvántartás hátrányos hatását a rajta lévő vállalkozásra nézve.
A nyilvántartásba bekerülő vállalkozás üzleti hírneve, illetve fogyasztói elismertsége ily módon olyan mértékben csorbulhat, amely a pénzbírságnál adott esetben sokkal jelentősebb kárt okozhat a vállalkozás számára, mivel hosszabb távon jelent súlyos versenyhátrányt a piacon.
A húsvéti tűzszünet okait vizsgálták szakértők.
