Terry Wilkin, a plymouthi Peninsula Medical School endokrinológia-professzora munkatársaival 206 nyolc-tízéves éves gyerek sorsát követte nyomon két éven át.
A gyerekek Plymouth három oktatási intézményében tanultak: az egyik csoport a tehetős diákokat előkelő középiskola felvételijére előkészítő tanintézménybe jártak, s tantervükbe heti 9 óra testnevelést iktattak. A legkevesebb testedzés egy belvárosi iskola diákjainak jutott, akik hetente mindössze kétszer látogattak a tornaterembe. A legtöbb és a legkevesebb iskolai testnevelésben részesülők közötti különbség elérte a 40 százalékot.
A vizsgálat során a gyerekek testére egy mérőműszert erősítettek. Az összes gyerek minden iskolai félév alatt egy-egy héten át viselte egész nap a műszert, amely percenként 600-szor regisztrálta mozdulataikat. Mint a vizsgálatok során kiderült, azok a gyerekek, akik többet mozogtak a tornaórákon, az iskolai testedzés fáradalmait otthon pihenték ki. Azok a gyerekek viszont, akik alig-alig tornáztak, az órák után tombolták ki magukat. Összességében a gyerekek ugyanannyi energiát használtak fel, függetlenül attól, hogy otthon, vagy az iskolában mozogtak többet.
Terry Wilkin szerint ez abból ered, hogy a gyerekek mozgásigényét valamilyen belső, agyi rendszer szabályozza. "Az emberi evolúció során az energiafelhasználást automatikusan szabályozta a szervezet, hogy fenntartsa a testtömeget, ez volt ugyanis a túlélés záloga" - mondta a professzor.
Tim Lobstein, az Elhízást Tanulmányozó Nemzetközi Szövetség (International Association for the Study of Obesity) gyermekprogramjának igazgatója érdekesnek nevezte a brit kutatást, amely - noha nem magyarázza meg teljesen a jelenséget - megéri a további vizsgálatokat. Mint Tim Lobstein rámutatott, fontos lenne ösztönözni az iskolai testnevelést. A gyerekek ily módon megízlelik a mozgás örömét, s ez végigkíséri majd további életükben. A szakember ugyanakkor aggályosnak tartja, hogy a kutatás esetleg befolyásolhatja azokat a politikusokat, akik amúgy is az iskolai tanterv megkurtítására éreznek késztetést.
Minden ötödik gyerek nyomorog
Befordulunk a stresszes melótól
Mit vesz még be a magyarok gyomra?
Ne akarjunk betegek lenni a válságban
MTI