.jpg)
A bizonytalan piaci kilátások és a korlátozott banki források következtében jelentősen visszaesett a kis- és középvállalati szektor beruházási hajlandósága A bizonytalan piaci kilátások és a korlátozott banki források következtében jelentősen visszaesett a kis- és középvállalati (kkv) szektor beruházási hajlandósága. Versenyképességüket az növelné, ha elérhetőek lennének számukra az uniós vagy hazai támogatások. A kkv-k megnövekedett fizetésképtelensége miatt azonban ezek elsősorban a biztonságosabb lízing formájában valósulhatnak meg. Ugyanakkor, átalakult a fejlesztésekhez igénybe vett források szerkezete is; amíg 2008-ban csaknem azonos mértékű volt a beruházási hitel és a lízing aránya, addig tavaly másfélszer annyi vállalkozás használt eszközlízinget, mint beruházási hitelt - tudtuk meg a Lízingszövetség közleményéből.
Idén a kis- és középvállalkozások 85%-a nyilatkozott úgy, hogy bevételei csökkentek a válság hatására, ez az arány csaknem kétszerese az egy évvel korábbinak. A cégek 38%-ánál történtek leépítések, míg 2008-ban a vállalkozásoknak mindössze 14%-a volt kénytelen ezt meglépni. A Lízingszövetség által 2010 márciusában készített kutatásból kiderül, a kis- és középvállalatok úgy látják, hogy jóval nehezebben jutnának most hitelhez, ha igényelnének, 20%-uknál pedig már problémássá vált a meglévő kölcsönök törlesztése.
Amíg 2007-2008-ban a hazai lízingcégek 500 milliárd, 2009-ben már csak 220 milliárd forint értékben finanszírozták a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) gépberuházásait. Ennek oka, hogy a válság hatására nagyon jelentősen visszaesett a vállalkozások beruházási hajlandósága.
„A lízingcégek ugyan a bankoknál nagyobb mértékben biztosítanak továbbra is forrást a kkv-knak, de ez sem képes ellensúlyozni a beruházások visszaesését. Versenyképességükön és forráshiányos helyzetükön az javítana érdemben, ha hozzáférnének az uniós vagy magyar beruházási programokhoz. A hazai kisvállalatok növekedéséhez szükséges pótlólagos források biztosításához elengedhetetlen, hogy a lízing, mint finanszírozási forma végre korlátozás nélkül legyen elérhető a támogatási rendszerekben” - hangsúlyozta Hordós Zoltán, a Lízingszövetség elnöke.
A Lízingszövetség számításai szerint a célzott, kkv-k számára finanszírozott forrásbevonást lehetővé tevő beruházás-ösztönzés egy év alatt 60-80 Mrd forint új beruházást generálna. Ez a GDP-t éves szinten 40-45 Mrd forinttal, az exportot 5-7 Mrd forinttal növelné, 8-10 Mrd pótlólagos adóbevételt eredményezne az állam számára, és több tízezer munkahely megtartását tenné lehetővé az összes hazai munkavállaló 70%-át foglalkoztató kkv szektorban.
A Lízingszövetség által több mint 600 kis- és középvállalkozás körében készített felmérés szerint a közeljövőt illetően a kkv szektor pesszimista; a vállalkozások tartanak a bevételek további csökkenésétől, a nehézkesebb hitelfelvételtől, a likviditási problémáktól, valamint további létszámleépítésektől is. A cégek legnagyobb része a költségek csökkentésével és a cég működési hatékonyságának növelésével próbálja kiküszöbölni, illetve kezelni a válság hatásait. Nem meglepő ugyanakkor, hogy azok száma, akik hitelek futamidejének meghosszabbítását választották átmeneti megoldásnak, tavalyhoz képest a duplájára emelkedett.
A kkv-k tavalyi prognózisa a bankok válsággal kapcsolatos reakcióit illetően többé-kevésbé beigazolódott. A legtöbb cég úgy érzi, hogy a banki intézkedések, amiktől a válság kibontakozásakor tartottak, mostanra be is következtek. Ilyen a hitelbírálat szigorítása, az önerő mértékének növelése, vagy a futamidők csökkenése.
„A lízing legnagyobb előnye a hitellel szemben az alacsonyabb önerő, a gyors elbírálás, rugalmas ügyintézés, a kedvező elszámolás és könyvelés, valamint az, hogy kíméli a cég működő tőkéjét.” – idézte Hordós Zoltán a kutatás eredményei alapján kkv-k véleményét.
A kutatás kitért arra is, hogy a kkv-k jellemzően milyen forrásokból gazdálkodnak. Ezt elsősorban a cégek mérete határozza meg: minél kevesebb főt alkalmaz egy vállalkozás, annál kevésbé használ külső forrásokat. Jól érzékelteti ezt, hogy válaszadóink között a középvállalkozások 98 százaléka igényel külső forrást működéséhez, míg a mikro vállalkozások alig több mint harmada jelezte, hogy külső forrásból is gazdálkodik.
„Kiemelt fontosságúnak tekintjük a kis-és középvállalatok finanszírozását, ezért konkrét javaslatokat dolgoztunk ki a szektor finanszírozási helyzetének erősítésére. A lízing társfinanszírozás beemelésébe a Gazdasági Operatív-, az agrártámogatási, a Környezet és Energia Operatív Programokba jelentősen megnövelné ezen programok eredményességét. Olyan forráshoz kell juttatni a kkv szektort, amely rugalmasan, gyorsan elérhető és javítja a versenyképességüket” – emelte ki Lévai Gábor, a Lízingszövetség főtitkára.
Hitelválasztó program indult a PSZÁF honlapján
Kiábrándultunk bankjainkból, drágák a biztosítók?
Kockázatok és mellékhatások: így kell eladósodni
Olcsóbb a lízing, mint a lakáshitel
Idén a kis- és középvállalkozások 85%-a nyilatkozott úgy, hogy bevételei csökkentek a válság hatására, ez az arány csaknem kétszerese az egy évvel korábbinak. A cégek 38%-ánál történtek leépítések, míg 2008-ban a vállalkozásoknak mindössze 14%-a volt kénytelen ezt meglépni. A Lízingszövetség által 2010 márciusában készített kutatásból kiderül, a kis- és középvállalatok úgy látják, hogy jóval nehezebben jutnának most hitelhez, ha igényelnének, 20%-uknál pedig már problémássá vált a meglévő kölcsönök törlesztése.
Amíg 2007-2008-ban a hazai lízingcégek 500 milliárd, 2009-ben már csak 220 milliárd forint értékben finanszírozták a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) gépberuházásait. Ennek oka, hogy a válság hatására nagyon jelentősen visszaesett a vállalkozások beruházási hajlandósága.
„A lízingcégek ugyan a bankoknál nagyobb mértékben biztosítanak továbbra is forrást a kkv-knak, de ez sem képes ellensúlyozni a beruházások visszaesését. Versenyképességükön és forráshiányos helyzetükön az javítana érdemben, ha hozzáférnének az uniós vagy magyar beruházási programokhoz. A hazai kisvállalatok növekedéséhez szükséges pótlólagos források biztosításához elengedhetetlen, hogy a lízing, mint finanszírozási forma végre korlátozás nélkül legyen elérhető a támogatási rendszerekben” - hangsúlyozta Hordós Zoltán, a Lízingszövetség elnöke.
A Lízingszövetség számításai szerint a célzott, kkv-k számára finanszírozott forrásbevonást lehetővé tevő beruházás-ösztönzés egy év alatt 60-80 Mrd forint új beruházást generálna. Ez a GDP-t éves szinten 40-45 Mrd forinttal, az exportot 5-7 Mrd forinttal növelné, 8-10 Mrd pótlólagos adóbevételt eredményezne az állam számára, és több tízezer munkahely megtartását tenné lehetővé az összes hazai munkavállaló 70%-át foglalkoztató kkv szektorban.
A Lízingszövetség által több mint 600 kis- és középvállalkozás körében készített felmérés szerint a közeljövőt illetően a kkv szektor pesszimista; a vállalkozások tartanak a bevételek további csökkenésétől, a nehézkesebb hitelfelvételtől, a likviditási problémáktól, valamint további létszámleépítésektől is. A cégek legnagyobb része a költségek csökkentésével és a cég működési hatékonyságának növelésével próbálja kiküszöbölni, illetve kezelni a válság hatásait. Nem meglepő ugyanakkor, hogy azok száma, akik hitelek futamidejének meghosszabbítását választották átmeneti megoldásnak, tavalyhoz képest a duplájára emelkedett.
A kkv-k tavalyi prognózisa a bankok válsággal kapcsolatos reakcióit illetően többé-kevésbé beigazolódott. A legtöbb cég úgy érzi, hogy a banki intézkedések, amiktől a válság kibontakozásakor tartottak, mostanra be is következtek. Ilyen a hitelbírálat szigorítása, az önerő mértékének növelése, vagy a futamidők csökkenése.
„A lízing legnagyobb előnye a hitellel szemben az alacsonyabb önerő, a gyors elbírálás, rugalmas ügyintézés, a kedvező elszámolás és könyvelés, valamint az, hogy kíméli a cég működő tőkéjét.” – idézte Hordós Zoltán a kutatás eredményei alapján kkv-k véleményét.
A kutatás kitért arra is, hogy a kkv-k jellemzően milyen forrásokból gazdálkodnak. Ezt elsősorban a cégek mérete határozza meg: minél kevesebb főt alkalmaz egy vállalkozás, annál kevésbé használ külső forrásokat. Jól érzékelteti ezt, hogy válaszadóink között a középvállalkozások 98 százaléka igényel külső forrást működéséhez, míg a mikro vállalkozások alig több mint harmada jelezte, hogy külső forrásból is gazdálkodik.
„Kiemelt fontosságúnak tekintjük a kis-és középvállalatok finanszírozását, ezért konkrét javaslatokat dolgoztunk ki a szektor finanszírozási helyzetének erősítésére. A lízing társfinanszírozás beemelésébe a Gazdasági Operatív-, az agrártámogatási, a Környezet és Energia Operatív Programokba jelentősen megnövelné ezen programok eredményességét. Olyan forráshoz kell juttatni a kkv szektort, amely rugalmasan, gyorsan elérhető és javítja a versenyképességüket” – emelte ki Lévai Gábor, a Lízingszövetség főtitkára.
Hitelválasztó program indult a PSZÁF honlapján
Kiábrándultunk bankjainkból, drágák a biztosítók?
Kockázatok és mellékhatások: így kell eladósodni
Olcsóbb a lízing, mint a lakáshitel
Privátbankár
Az európai tőzsdék nagy része kisebb mínuszban zárt, de a BUX emelkedni tudott szerdán. 
