A minimálbér bejelentett 78 ezer Ft-ról 92 ezer Ft-ra történő emelése, valamint a garantált bérminimum emelkedése valamennyi válaszadó cégre hatással lesz: a vállalatok körülbelül egyötödénél a létszám legalább 70 százalékánál szükséges a módosítás, s további 15-20 százaléknál az állomány 40 százalékának kell jelentősen bért emelni; átlagosan minden második dolgozó után többletköltséget jelent a vállalatok számára jövőre.
A legtöbb vállalat a megnövekedett költségek miatt létszámot fog leépíteni
A felméréseben megkérdezettek 56,5 százaléka jelezte, hogy a minimálbér és garantált bérminimum emelését egyáltalán nem tudja kigazdálkodni, nincsen rá kerete, ezért a következő lépéseket teszik majd: 30,4 százalék létszámot épít le, 30,3 százalék béreket csökkent, 15,2 százalék elhalasztja az esedékes létszámfelvételüket (létszámstoppot rendelnek el), 24,1 százalék aki nem csökkent létszámot és bért, azaz nem kell drasztikus intézkedést hoznia.
Az MMOSZ kutatásában 46 KKV és multinacionális cég vett részt, amelyek összességében 38 393 főt foglalkoztatnak, ennek 32 százaléka,12 156 fő bérelt dolgozó. |
A kötelező, pontosabban „elvárt” béremeléssel a válaszadók több, mint kétharmada egyáltalán nem ért egyet, durva beavatkozásnak tartják stratégiai döntéseikbe, költségeikbe. A cégek 2,7 százaléka ért egyet a kötelező emeléssel, ami elenyésző arány.
A vállalatok csak 5 százalékos béremelést terveztek
Az MMOSZ felméréseben megkérdezett munkaerő-kölcsönzést igénybe vevő vállalatok 11, 5 százaléka támogatja a minimálbér jelenlegi szinten tartását (78 000 forint), a vállalatok többsége, 58,7 százaléka tervezett béremelést, de csak 5 százalékos mértékben, azaz 82 ezer Ft-ot tartanak legfeljebb indokoltnak. 9 százalékos emelést a vállatok 8,7 százaléka, míg 13 százalékos emelést 13 százaléka tudna finanszírozni.
A kutatás szerint a garantált bérminimumnál (középfokú végzettségűeknél) a kölcsönvevő vállalatok 30 százalékban nem támogatják annak emelését, tehát a 94 ezer Ft-hoz ragaszkodnak. Ez több, mint a kétszerese a minimálbérnél jelzett hasonló aránynak. A vállalatok mindössze 4-6 százalékos béremelésekkel terveztek, nem pedig 18 százalékkal.
A béren kívüli juttatás kára valósulhat meg a béremelés
Amennyiben a fenti béremelések mégis megvalósulnának, úgy a béren kívüli juttatásokat a vállalatok fele átgondolja, a cégek 6,5 százaléka megszünteti a teljes béren kívüli juttatásokat, pl. a cafeteriát; 43,4 százalékuk csökkenti annak mértékét vagy korlátozza a jogosultak körét. Az elemzés szerint elgondolkodtató ez az arány, mert a béren kívüli juttatás a vállalatokhoz való kötődést, szociális törődést, motivációt testesíti meg, amelynek hiánya a lojalitás csökkenéséhez vezet majd.
További költségcsökkentéseket jelzett előre a cégek 67,4 százaléka, azaz a bérek, béren kívüli juttatások mellett biztosan csökkentik a tréningek, képzések költségét, a cégautókat korlátozzák vagy megszüntetik, a beruházásokat, fejlesztéseket elhalasztják vagy teljesen leállítják. Amennyiben létszámleépítés lesz, akkor a kölcsönvevő vállalatok 56,5 százaléka jelezte, hogy mindenképp a kölcsönzött dolgozót küldi el először, 30,4 százaléka pedig vegyesen, saját és bérelt dolgozót egyaránt elbocsát. Egyértelmű vesztesei tehát a bérelt dolgozók a leépítéseknek.