A minimálbér bejelentett 78 ezer Ft-ról 92 ezer Ft-ra történő emelése, valamint a garantált bérminimum emelkedése valamennyi válaszadó cégre hatással lesz: a vállalatok körülbelül egyötödénél a létszám legalább 70 százalékánál szükséges a módosítás, s további 15-20 százaléknál az állomány 40 százalékának kell jelentősen bért emelni; átlagosan minden második dolgozó után többletköltséget jelent a vállalatok számára jövőre.
A legtöbb vállalat a megnövekedett költségek miatt létszámot fog leépíteni
| Az MMOSZ kutatásában 46 KKV és multinacionális cég vett részt, amelyek összességében 38 393 főt foglalkoztatnak, ennek 32 százaléka,12 156 fő bérelt dolgozó. |
A kötelező, pontosabban „elvárt” béremeléssel a válaszadók több, mint kétharmada egyáltalán nem ért egyet, durva beavatkozásnak tartják stratégiai döntéseikbe, költségeikbe. A cégek 2,7 százaléka ért egyet a kötelező emeléssel, ami elenyésző arány.
A vállalatok csak 5 százalékos béremelést terveztek
Az MMOSZ felméréseben megkérdezett munkaerő-kölcsönzést igénybe vevő vállalatok 11, 5 százaléka támogatja a minimálbér jelenlegi szinten tartását (78 000 forint), a vállalatok többsége, 58,7 százaléka tervezett béremelést, de csak 5 százalékos mértékben, azaz 82 ezer Ft-ot tartanak legfeljebb indokoltnak. 9 százalékos emelést a vállatok 8,7 százaléka, míg 13 százalékos emelést 13 százaléka tudna finanszírozni.
A kutatás szerint a garantált bérminimumnál (középfokú végzettségűeknél) a kölcsönvevő vállalatok 30 százalékban nem támogatják annak emelését, tehát a 94 ezer Ft-hoz ragaszkodnak. Ez több, mint a kétszerese a minimálbérnél jelzett hasonló aránynak. A vállalatok mindössze 4-6 százalékos béremelésekkel terveztek, nem pedig 18 százalékkal.
A béren kívüli juttatás kára valósulhat meg a béremelés
Amennyiben a fenti béremelések mégis megvalósulnának, úgy a béren kívüli juttatásokat a vállalatok fele átgondolja, a cégek 6,5 százaléka megszünteti a teljes béren kívüli juttatásokat, pl. a cafeteriát; 43,4 százalékuk csökkenti annak mértékét vagy korlátozza a jogosultak körét. Az elemzés szerint elgondolkodtató ez az arány, mert a béren kívüli juttatás a vállalatokhoz való kötődést, szociális törődést, motivációt testesíti meg, amelynek hiánya a lojalitás csökkenéséhez vezet majd.
További költségcsökkentéseket jelzett előre a cégek 67,4 százaléka, azaz a bérek, béren kívüli juttatások mellett biztosan csökkentik a tréningek, képzések költségét, a cégautókat korlátozzák vagy megszüntetik, a beruházásokat, fejlesztéseket elhalasztják vagy teljesen leállítják. Amennyiben létszámleépítés lesz, akkor a kölcsönvevő vállalatok 56,5 százaléka jelezte, hogy mindenképp a kölcsönzött dolgozót küldi el először, 30,4 százaléka pedig vegyesen, saját és bérelt dolgozót egyaránt elbocsát. Egyértelmű vesztesei tehát a bérelt dolgozók a leépítéseknek.
Egy Ryanair járat szerdán összetört egy görög repülőtéren, miután súlyos turbulenciát szenvedett el a Londonból induló repülés alatt. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
