Júliusban a külkereskedelmi forgalom volumene az exportban 8 százalékkal, az import esetében pedig 22 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban. Az év első hét hónapjában a kivitel volumene 18, a behozatalé pedig 25 százalékkal csökkent 2008 azonos időszakához képest.
A 2009 január-júliusi forgalom forintban mért árszínvonala az export és az import esetében egyaránt 6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, a cserearány gyakorlatilag nem változott. A forint a főbb devizákhoz képest 17, ezen belül az euróhoz mérten 15, a dollárhoz viszonyítva pedig több mint 30 százalékkal gyengült. A külkereskedelmi termékforgalom devizaárszintje közel 10 százalékkal csökkent.
Az export 60 százalékát, míg az import közel felét kitevő gépek és szállítóeszközök forgalmának volumene 2009 első hét hónapjában az átlagnál még mindig nagyobb mértékben csökkent: az export 22, az import pedig 26 százalékkal volt kevesebb, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az árufőcsoporton belül a legnagyobb visszaesés a közúti jármű, valamint az energiafejlesztő gép és berendezés forgalmában mutatkozott: a kivitelben 38, illetve 26, a behozatalban pedig 48, illetve 41 százalékos volt a volumencsökkenés.
A feldolgozott termékek kivitelének és behozatalának volumene 2009. január-júliusban az átlagnál kisebb mértékben csökkent: 15, illetve 21 százalékkal volt kevesebb, mint 2008 azonos időszakában.
Az energiahordozók behozatalának volumene 2009 első hét hónapjában 33 százalékkal volt kisebb, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ezen belül a kőolaj és kőolajtermékek importvolumene 23, a természetes és mesterséges gázoké pedig 51 százalékkal esett vissza, miközben a kőolaj és kőolajtermékek árszintje 31 százalékkal alacsonyabb, a gázé viszont 47 százalékkal magasabb volt.
(1998. év havi átlaga = 100)
Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene az előző év azonos időszakához képest 2009 első hét hónapjában összességében 4 százalékkal növekedett, az importvolumen viszont 6 százalékkal csökkent. A kivitel növekedésének legfőbb tényezője a gabona és gabonakészítmények 27 százalékos volumenbővülése volt, ami 23 százalékos árszintcsökkenés mellett következett be. Az import terén a legnagyobb, mintegy 19 százalékos volumencsökkenés az állati takarmányoknál volt tapasztalható.
Az Európai Unióba irányuló kivitel és az onnan érkező behozatal volumene 2009. január-júliusban 16 százalékkal, illetve 24 százalékkal volt kisebb, mint az előző évben. Az ország külkereskedelmi mérlegének aktívuma az unió egészét tekintve több mint 50 százalékkal javult, így 1.507 milliárd forintot ért el.
2009. január-júliusban az EU-n kívüli országokba irányuló export volumene 24 százalékkal, az onnan érkező importé pedig 26 százalékkal esett vissza az elmúlt év azonos időszakához képest. A magyar külkereskedelmi mérleg hiánya a harmadik országos forgalomban 761 milliárd forint volt, ez 259 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban.
GDP: a feldolgozó iparunk vérzett el először
A hiány miatt nem kell aggódnunk
Külkertöbblet: váratlan dupla az eurózónában
Még halálán van a feldolgozóipar
A válság végével a támogatások is megszűnnek
Privátbankár