Megdőlt a neandervölgyi ősember "butaságának" mítosza: kőszerszámai semmivel sem voltak rosszabbak, mint a Homo sapiens korai eszközei
A Homo sapiens Afrikából kiindulva mintegy 40 ezer éve jelent meg az európai kontinensen. A két népességcsoport néhány évezredig egymás mellett élt: a neandervölgyiek utolsó tárgyi emlékei, amelyekre Gibraltár környékén bukkantak, 28 000 és 24 000 évvel ezelőttről származnak.
A Homo sapiens európai megjelenésével egyidejűleg "fejlesztette ki" a kőpengét: az archeológusok eddigi meggyőződése szerint ez olyan drámai technológiai újítást jelentett, amelynek révén a modern ember ősének sikerült lehagynia és kiszorítania területeiről kőkorszakbeli unokatestvéreit. Az utóbbi években megdőlt több, a neandervölgyi ősemberrel kapcsolatos negatív sztereotípia: mint kiderült, a Homo neanderthalensis képviselői ugyanolyan jó vadászok voltak, mint a modern ember ősei, s nem volt egyértelműen kimutatható hátrányuk a kommunikáció terén sem. A Homo sapiens magasabb intellektusának bizonyítékaként az általuk készített jobb és hatékonyabb kőszerszámokat tartották a régészek.
Ezeket vizsgálta a University of Exeter, a Souther Methodist University, a Texas State University, valamint a Think Computer Corporation szakembereiből összeállt kutatócsoport, amely három évet áldozott arra, hogy elsajátítsa a pattintott kőeszközök készítését. Készítettek szélesebb kőszerszámokat, amelyeket mind a neandervölgyiek, mind a modern ember őse használt, de gyártottak keskenyebb kőkéseket is, amelyeket később a Homo sapiens alkalmazott.
A kutatók vizsgálták, hogy mennyi idő és nyersanyag volt szükséges a kőeszközök elkészítéséhez, ezek mennyi vágó éllel rendelkeztek, s milyen tartósak voltak a használatban. Mint kiderült, nemhogy nincs statisztikai különbség a két kőkori technológia hatékonysága között, a neandervölgyiek eszközei bizonyos vonatkozásokban sokkal célravezetőbbnek bizonyultak, mint a Homo sapiens kőkései.
A kutatás eredményei megkérdőjelezik azt a feltevést, hogy a szignifikáns technológiai előny segítette versenyelőnyhöz őseinket, s nem mellesleg kiiktatni evolúciós unokatestvéreit, a neandervölgyi ősembert. A kutatást irányító Metin Eren kísérleti régész szerint technológiai értelemben nincs egyértelmű előnye egyik kőszerszámnak sem.
"Meg kell szabadulnunk az olyan, a Homo neanderthalensisszal kapcsolatos előítéletektől, mint hogy buta, kevésbé fejlett népesség lett volna. Inkább úgy kell gondolni rájuk, hogy mások voltak" - mondta a kutató, aki szerint a régészeknek más irányba kell keresgélniük, hogy kiderítsék a neandervölgyiek kihalásának igazi okát.
Földönfutók lehettek az ősbálnák
Ahol az ember megjelent, kihaltak az állatok
Vízilóként élt az őselefánt
MTI
Emelkedéssel nyitottak az amerikai értékpapírpiacok hétfőn. 
