A TOP 3 ország közül Lengyelország és Szlovénia gazdasága egyértelműen bővül, vagyis a cégalapítások száma jócskán meghaladja a megszűnések számát, míg Magyarországon az összes aktív magyar vállalkozás több mint negyede szűnt meg 2014 folyamán. Ezt a hatást ugyanakkor a cégalapítások száma nagyrészt tudta ellensúlyozni. A leginkább Bosznia-Hercegovina stagnált, az új cégalapítások mindössze 1,8 százalékát tették ki az aktív vállalkozásoknak, ugyanakkor a cégmegszűnések aránya is rendkívül alacsony, mindössze 0,4% volt.
A cégalapítások száma
A cégalapítások száma mindössze 3 országban növekedett 2013-hoz képest, a legnagyobb – 21 százalékos – növekedés Szerbiában volt megfigyelhető, míg Magyarország és Csehország 9,2 százalékos növekedést mutatott. A cégmegszűnések számának növekedése ugyancsak Szerbiában volt a legintenzívebb, a 2013-as szint 3,4-szeresére nőtt 2014-ben.
Az elemzés vizsgálta az újalapítású cégek körében legnépszerűbb főtevékenységeket is. Kiderült, hogy Csehországban az újonnan alapított vállalkozások több mint 60 százaléka, Magyarországon pedig több mint 50 százaléka 3 húzóágazatból került ki. Az újonnan alakult cégek többsége Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon kereskedelmi tevékenységgel került bejegyzésre, míg Szlovéniában és Szlovákiában a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység örvendett kiemelt népszerűségnek.
Fizetésképtelenségi eljárások alakulása
A csődeljárások és felszámolások számának alakulását 2014 decemberére és 2013 decemberére vonatkozóan vizsgálták. Az elemzés rávilágított arra, hogy a közép-európai régió csupán három országában, Szerbiában, Magyarországon és Horvátországban növekedett az 1 hónapra jutó fizetésképtelenségi eljárások száma. A legjelentősebb növekedés Magyarországon volt, ahol a 2014. decemberi szám a korábbi évi két és félszeresére rúgott. A legjelentősebb – minimum másfélszeres – csökkenést Bosznia-Hercegovinában és Lengyelországban mérték.
Pörög a magyar GDP
Minden közép-európai ország az EU28-ak átlagánál magasabb GDP növekedést ért el 2014-ben, közülük is Magyarország (3,6%) és Lengyelország (3,3%) érte el a legjobb eredményt. Az 1 főre jutó külkereskedelmi egyenleget 2014 harmadik negyedévére vizsgálták. A legmagasabb értéket Szlovénia tudhatja magáénak 400 euróval, a legalacsonyabbat pedig Horvátország közel 0 euróval. 2013 azonos időszakával összevetve kiderül, hogy Szlovénia, Szlovákia és Csehország tudta növelni az 1 főre jutó külkereskedelmi egyenlegét, Lengyelország és Magyarország pedig stagnált.
A legmagasabb munkanélküliségi rátákat Horvátországban, Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában mérték. A legjobb képet Csehország mutatta 6,1 százalékkal, ami bőven az EU28-as átlag alatt van. Pozitívum, hogy 2013-hoz viszonyítva minden közép-európai államban csökkent a munkanélküliségi ráta, a legnagyobb csökkenés Szerbiában (3,3%) és Magyarországon (2,5%) történt. Az infláció összehasonlítására a harmonizált fogyasztói árindexet alkalmazták, mely lehetővé teszi a fogyasztói árak inflációjának nemzetközi szintű összehasonlítását. A közép-európai országok közül a legmagasabb infláció Szlovéniában és Csehországban volt, ám ez is elmaradt az európai átlagtól. Csupán 2 országban – Szlovákiában és Szerbiában – csökkent minimálisan az inflációs ráta értéke.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 1,60 pontos nyitás után tovább emelkedett csütörtökön délelőtt. 
