.jpg)
A középiskolákhoz hasonlóan a szakiskolai képzést folytató intézményekben is emelkedett a tanulólétszám az elmúlt három évben, de az átlagnál kisebb mértékben
.jpg)
A kutatók megállapították, hogy a szakiskolák helyzete a település nagysága, képzési profilja szerint is különbözik. A legkedvezőtlenebb helyzetben a megyei jogú városok tanulói vannak, hiszen az iskolák ott a legzsúfoltabbak, míg a községi iskolák tanulói vannak a legkedvezőbb helyzetben.
Településtípusok szerint azt tapasztalták, hogy minél nagyobb a település, annál több tanuló jut egy tanárra. A kistelepülések és a városok között már igen nagy a szakadék. A községi iskolákban kevesebb, mint nyolc tanulóra jut egy tanár.
| A jelenlegi nyolcéves periódus helyett ötévenként kellene akkreditáltatni a felsőoktatási intézményeket, változna a felsőoktatási akkreditációs bizottság feladatköre és az egyetemi tanári cím megszerzésére vonatkozó eljárás a felsőoktatási törvény módosítására irányuló javaslat szerint. |
A tanulók átlagéletkora 16 év, 15 százalékuk 15 éves, 58 százalékuk 16 éves, egyötödük pedig 17 éves és 6,6 százalékuk 18 éves, vagy már betöltötte a tanköteles kort. A diákok mintegy 25 százaléka vendéglátó és idegenforgalmi szakmacsoportos, 13-13 százaléka mezőgazdasági, nehéz- és könnyűipari, 10,2 százaléka kereskedelmi, 8 százaléka építőipari oktatásban vesz részt.
Az iskolák 42 százaléka gyűjt adatokat arról, hogy mi történik végzett diákjaikkal, ám részletesebb információval csak az iskolák egyharmada szolgált. Ez alapján a szakiskolások 60 százaléka nem tanul tovább az iskola elvégzése után, 40 százalékuk azonban benn marad az iskolarendszerben. 25 százalékuk leérettségizik, míg 15 százalék valamely más szakmát is kitanul.
A tanuláshoz jogunk van, de pénzünk lesz-e?
Túlélik a zeneiskolák?
A több diplomások nem szívbajosak
Pénzzel és diplomával a kézben többet adakozunk
MTI
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
