Az állampapír-aukciókat jövőre is a BÉT bonyolítja majd

Mivel a tőzsdei állampapír-forgalom a teljes állampapír-forgalomnak csak pár százalékát tette ki, és az ÁKK-val történt külön megállapodás szabályozta a díjakat, a vezérigazgató célzott arra, hogy a bevételkiesés nem meghatározó a tőzsde életében, de pontos számokat nem mondott.

A forgalom egyébként nagyjából napi egymilliárd forintra volt tehető, ami a napi részvényforgalomnak is csak töredéke. A tőzsdei bevezetés fő célja az volt, hogy a forgalmazók árjegyzésének biztosítsanak platformot. Az állampapír-kereskedés egyébként a világ nagy részén jellemzően inkább tőzsdén kívüli (OTC) piacokon zajlik, vélhetően elsősorban a befektetők eltérő habitusa miatt. Sok intézmény ugyanis „buy and hold” stratégiát alkalmaz rájuk, azaz megveszi és megtartja, nem kereskedik velük.

A tőzsde most elsősorban a vállalatikötvény-piacot szeretné fejleszteni, ahol az utóbbi időben több bevezetés is volt (Alteo, BTel, E-Star). Ezek ugyan még kis volumenű értékpapír-sorozatok, az állampapírokhoz nem mérhetők, de remélik, hogy a piac felfuttatható. Az államkötvényeknek van elvileg egy határidős piaca is a BÉT-en, amely elvileg függetlenül működhet az azonnali piactól, de mivel nem volt igény rá, nemrég megszűnt az egyetlen határidős kötvénykontraktus.