A szigorítás irányába mutató jegybanki nyilatkozatok hatására a deviza- és kötvénypiacok is megmozdultak, és a folytatásban is kötvényhozam-emelkedésre lehet számítani, ezért érdemes óvatosan bánni a feltörekvő állampapírokkal – írja a K&H elemzésében.
Megnyilvánultak a jegybankok
Az elmúlt egy hétben a számunkra izgalmas jegybankok mindegyike nyilatkozott arról, hogy hogyan képzeli el az év második felének monetáris intézkedéseit. A jegybanki lépéseket látva azt mondhatnánk, hogy ahány ház, annyi szokás: a Fed a júniusi kamatemelést követően nyitva hagyta a lehetőséget, hogy akár még további két alkalommal – szeptemberben és decemberben – növelje az alapkamatot idén. Az Európai Központi Bank, bár év végéig fenntartja a kötvényvásárlási programját, szeptembertől 30 milliárdról 15 milliárd euróra visszavágja annak mértékét. Az MNB pedig az erősödő nyomás mellett is folytatja támogató politikáját, igaz, halvány utalás már történt egy óvatosabb jegybanki politika lehetséges megkezdéséről. Az eltérő lépések azonban ne tévesszenek meg senkit, hiszen az irány egyértelmű: a jegybankok jelenlegi politikájánál szigorúbb, szakzsargonban csak héjának nevezett irányvonal nyer fokozatosan teret –mondta Kovács Mátyás, a K&H Alapkezelő szenior portfólió-menedzsere.
Tényleg emelkednek a hozamok?
A szigorodó jegybanki lépések hatására a kötvény- és devizapiacok is megmozdultak. Az MNB óvatos állásfoglalása egyelőre csak arra volt elég, hogy a 2012-es és 2015-ös mélypont után idén is erőteljesen megroggyanó forint gyengülésének, és a hosszútávú kötvényhozamok emelkedésének némi korlátot állítson. A szigorító jegybanki lépések miatt nemzetközi szinten egyre kevésbé szeretik a befektetők a feltörekvő régiós kötvényeket, így a magyar kötvények esetében is számítani lehet a hozamok további, fokozatos emelkedésére – miközben a forint is marad a jelenlegi árfolyamsávban – mutatta be a befektetőket óvatosságra intő kötvénypiaci folyamatokat Kovács Mátyás.
Drágábban adták az államkötvényeket
Úgy tűnik, hogy a portfólió-menedzsernek igaza volt, mivel ma a meghirdetett mennyiségnél 5 milliárd forinttal nagyobb összegben, 55 milliárd forintért értékesített 3, 5 és 10 éves lejáratú államkötvényeket csütörtöki aukcióján az Államadósság Kezelő Központ, minden futamidőre jelentősen magasabb hozammal, mint a legutóbbi aukciók idején.
Az ÁKK 20 milliárd forintért vitt piacra 3 éves, 20 milliárd forintért 5 éves és 10 milliárd forintért 10 éves lejáratú államkötvényt.
A 3 éves kötvények aukcióján az elsődleges forgalmazók 28,43 milliárd forint ajánlatából 20 milliárd forintot fogadott el az ÁKK, az előző aukción kialakultnál 68 bázisponttal magasabb, 1,82 százalékos átlaghozamon.
Az 5 éves kötvények aukcióján az elsődleges forgalmazók 25,41 milliárd forint ajánlatából 20 milliárd forintot fogadott el az ÁKK, az előző aukción kialakultnál 106 bázisponttal magasabb, 2,71 százalékos átlaghozamon.
A 10 éves kötvények aukcióján az elsődleges forgalmazók által ajánlott 20,95 milliárd forintból, megemelt értékesítéssel, 15 milliárd forintot fogadott el az ÁKK. Az aukciós átlaghozam 3,51 százalék volt, 40 bázisponttal magasabb az előző aukción kialakult átlaghozamnál.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 74,04 pontos, 0,07 százalékos csökkenéssel 101 306,73 ponton zárt hétfőn. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
