A hazai állampapír vásárlásának további ösztönzése érdekében a kormány arról döntött, hogy 2025 októberétől az 5 százaléknyi éven túli állampapír tartását meghaladóan a befektetési alapoknak eszközeik további legalább 3 százalékát rövid lejáratú állampapírban kell tartaniuk – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében.
Az intézkedés értelmében a befektetési alapok tartási kötelezettsége 2026 áprilisától 6+4 százalékra nő. Ez a kötvényalapok esetében jelentősebben, 10+5 százalékos mértékre emelkedik.
A befektetési alapok tavaly júliusban hatályba lépett portfolió alapú szabályozása már előírta, hogy az alapok eszközei között fixen megjelenjen az állampapír. Jelen módosítással a kormány egyértelműsíti, hogy az 5 százaléknyi éven túli állampapír tartását meghaladóan a befektetési alapoknak eszközeik további legalább 3 százalékát 2025 októberétől rövid lejáratú állampapírban kell tartaniuk.
Fotó: MTI
Az intézkedés értelmében a befektetési alapok tartási kötelezettsége 2026 tavaszától tovább emelkedik, 6+4 százalékra nő, míg a kötvényalapok esetében 10+5 százalékos mértéket ír elő a kormány. Az intézkedés nagymértékben hozzájárul az állampapír kereslet növeléséhez.
Az állampapírok vásárlásának ösztönzése, amellett, hogy egy megbízható befektetési formát támogat, a kiegyensúlyozott államadósság kezelés és a diverzifikált portfoliók kialakításának szempontjából is kiemelt fontosságú.
Fogyasztóvédelmi szempontból, a befektetők biztonsága érdekében is kiemelten fontos, hogy az alapok megjelenítsék jelölésükben, hogy az adott alap forint, vagy devizás befektetést tartalmaz-e túlnyomórészt, azaz a nettó eszközérték legalább 80 százalékát kitevő értékben – tették hozzá.
A közlés szerint a fentebbi szabályozás lehetővé teszi, hogy a nyilvános befektetési alapok a diverzifikált portfolió és a magas hozamok mellett a lakosság azon szempontjait is figyelembe vegyék, hogy az állampapír egy fontos, alacsony kockázatú, társadalmi felelősségben szerepet játszó értékpapír, így látható hangsúlyt kapjon portfolió elemként.
További előrelépés helyett. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
